Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

BARTA ZOLTÁN: A Bakony hegység új madárfaja: a holló (Corvus corax L.)

A holló múltbeli előfordulása a Bakonyban A holló Bakony-hegységi előfordulására nézve nagyon kevés adat található. Ezek egyike Rómer Flóris 1860-ban megjelent „A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat" című müvében található azon utalás, miszerint „a Bakonyban ... a sasfélék ritkák, szintúgy a nagy hollók is." (DORNYAY 1926. 161. p.) Az 1930-as években Földváry Miksa „A Bakony-hegység és a Bakonyalja természeti emlékei" című munkájában már csak utalni tud a faj egykori előfordulására: „A Bakonyban való tartózkodásának és költésének emlékét számos helynév őrzi (Hollókút, Hollómái stb.)." (FÖLDVÁRY 1934. 53. p.) A Bakony élővilágának feltárására 1962-ben elindított „A Bakony természeti képe" kutatóprogram keretében megjelent madártani monográfiákban (TAPFER 1966, KEVE 1970, KEVE — SÁGI 1970, KEVE — TAPFER 1978) és a kisebb területek madárvilágát bemutató faunamunkákban (BANKOVICS 1973, HORVÁTH 1973, SZVEZSÉNYI 1980, TAPFER 1980, KEVE 1981, TAPFER 1982) is mindössze egyetlen adatát találtam. Eszerint „Sági 1962. VH-ban a salföldi rom ásatásai közben több alkalommal látta." (KEVE — TAPFER 1978. 33. p.) (4. ábra). A holló napjainkbeli megjelenése a Bakonyban — kóborlástól a fészkelésig 1979. november 1-től datálható Bakony-kutató munkám során a faj első— bár kérdéses! — előfordulására utaló megfigyelést 1982. IV. 2-án, Porva határában tettem: a Kő-hegy K-i oldalán a reggeli időszakban egy alacsonyan E-ról D-nek tartó fekete madárra figyeltem fel. Annak ellenére, hogy a fajt korábbi, Bükk-hegységi kutatásaim nyomán jól ismertem, a látott madár faji hovatartozását nem tudtam minden kétséget kizáróan megállapítani, mivel a madarat síkban láttam, s így farkának alakja nem volt megfigyelhető. Emiatt inkább vetési varjúnak (Corvus frugilegus) valószínűsítettem, semmint hollónak. Ugyanakkor utóbbi faj mellett szól az a tény, hogy a hegység belsejében a vetési varjú általában csak a téli időszakban fordul eló", akkor is többnyire a szeméttelepeknél tartózkodva vagy magasan átvonulóban figyelhető meg ( s mindig csapatban látható!), továbbá a helyszín is (idős bükkös szélében fekvő felhagyott legelőerdő). (4. ábra No. 1.?). 1982. VII. 26-án Molnár István amatőr madármegfigyelőtől (akkor még középiskolás diák) néhány érdekesebb madármegfigyelését tartalmazó levelet kaptam. Adatai között egy holló előfordulás is szerepelt: eszerint 1980. III. 9-én Alsóörsnél, a Somlyó-hegynél figyelt meg egy vetési varjakat (Corvus frugilegus) követőpéldányt. (4. ábra No. 2). Ilyen előzmények után 1983. XII. 12-én Orbán Attila amatőr madarász (a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Porva-Szépalmapusztai — időközben megszűnt — méntelepének vezetője) arról tájékoztatott, hogy Szépalmapusztánál egy E-i irányba repülő és folyamatosan korrogó hollót figyelt meg. (4. ábra No. 3). 1984.1.1 -én ugyanitt Orbán Attila és Glosits József ismét látott egy hollót. A madár Orbán Attilát lovaglása közben — kb. 15 m magasan fölötte repülve! — folyamatosan követte. (5. ábra No. 4). 1984.1. 24-én a Szépalmapusztai tó partján álló nagy bükkfán ülő példányát figyelte meg Orbán Attila. (5. ábra No. 5). 1984. III. 14-én ismét Szépalmapusztánál, már erősen alkonyodóban (17 óra 10 perc) 1 példány röpült át E-ról D-nek, a Som-hegy irányába. A megfigyelő Orbán Attila szerint a késői időpont alapján valószínűleg éjszakai szállására igyekezett a madár. (5. ábra No. 6).