Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

KUTASI CSABA: A Bakony hegység területére új futóbogárfajok (Carabidae) Veszprémvarsány környékéről

sel, vízzel átitatott farönk szétverésével is sikerült gyűjteni. Imágóként és lárvaként is telelhet (HORVATOVICH 1981). Euroszibériai faunaelem, elterjedése Délkelet-Szibériától Lengyelország keleti részéig folyamatos. Európában - Magyarországon kívül - Németország Fläming dombvidékén és Romániában Nagyszeben környékén találták meg. A populációk előfordulása szigetszerű (HORVATOVICH 1987). Vizsgálataim során a gyertyános tölgyesben 1993. IX. 24-én egyeltem. Talajcsapdával nem gyűjtöttem 1995-ben sem. A további évek során Retezár Imre talajcsapdával gyűjtötte Fenyőfőn 1995. júniusában, az Ősfenyves szegélyén. A múzeum birtokába került egy majdnem bizonyosan Bakonybélben, a Gerence-szálló környékén egyelt példány 1994. VI. 20-as dátummal. Valószínű tehát, hogy kis populációról van szó, melynek bakonyi elterjedésének központja az Ősfenyves környékére esik, a másik két gyűjtőhely körülbelül azonos távolságra található a fenyőfői lelőhelytől (10 km). Bembidion subcostatum javurkovae FASSATI, 1944 Nedves nyílt társulásokban Magyarországon több helyen gyűjtötték kis példányszámban. Megtalálták a Bükk, Mátra, Mecsek, Budai-hegység és a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A Rába partjáról több helyről is előkerült (HORVATOVICH 1992b). Főként parttaposással, valamint egyeléssel gyűjthető. Veszprémvarsány környékén, a vizsgált gyertyános tölgyes szélén, vályogos talajon levő pocsolyák mellett egyeltem 1994. V. 7.-én. Ophonus schaubergerianus PUEL, 1937 Az ország alacsonyabb régióiban, sík és dombvidéken, valamint a hegyvidék kisebb magasságú pontjain többfelé gyűjtötték. Különböző biotópokban egyaránt előfordul, így száraz és nedves réteken, erdei társulásokban is. Az alábbi helyekről ismerjük: Zempléni-hegység, Budai-hegység, Velencei-tó, Szeged, Kalocsa, Tata. Többféle módszerrel gyűjthető. Tata belterületén kő alól, forgatással került elő több példány. Valószínű, hogy az egész ország területén él. Veszprémvarsány környékén a gyertyános-tölgyes mellett húzódó szántó szélén találtam meg május 20-án, egyeléssel. Harpalus quadripunctatus DEJEAN, 1829 Hazánkban a hegyvidékek magasabb pontjain gyűjtötték kis példányszámban. Hegyi réteken és erdőtársulásokban egyaránt előfordul. A Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység területén is megtalálták. A Kőszegi-hegységben az Irottkőn gyűjtötték, a terület jellegzetes fajaként említik (HORVATOVICH 1992b). Egyeléssel, talajcsapdázással és kövek alóli forgatással fogták. Vizsgálataim során a gyertyános-tölgyesből, talajcsapdás gyűjtéssel került elő július hónapban. Abax carinatus DUFTSCHMID, 1812 Hazánkban sporadikus elterjedésűfaj, előfordulásainak zöme a középhegységi- és dombvidéki tölgyesekre és bükkösökre esik. HORVATOVICH (1988) a Mecsek-hegység területén gyakorinak mondja (talajcsapdával gyűjtve) és a Villányi-hegységből is említi. A Bükkben Szilvásváradról montán bükkösből közlik (SZEL 1996), az Alföldön előkerült a Szigetközből (a keményfaligetek egy részéből), Szeged környékéről, Bátorligetről, valamint Békés megyéből. Vizsgálataim során az Ujmajori erdészháznál cseres-tölgyesben (Quercetum petraeae-cerris), az arra folyó patak közelében talajcsapdázással gyűjtöttem több példányt (1995. VIIIIX). Meglepő'módon a részletesen vizsgált közeli gyertyános-tölgyesből nem került elő.