Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

BARTA ZOLTÁN: Újabb adatok a zirci arborétum madárvilágának ismeretéhez

Összefoglalás A Zirci Arborétum területén a hazánkban eddig előfordult 345 madárfajból — a megjelent szakirodalmat figyelembe véve — 71 fajt sikerült kimutatni. Ezek között az állandóan előforduló költőfajok (pl. Parus major) éppúgy megtalálhatók, mint azok, melyek csak átrepülnek a terület fölött (pl. Anser fabalis). Az arborétum jellegéből eredően a madárfauna nagyon változatos képet mutat. A csak emberi lakóhelyekre jellemző fajok (pl. Passer domesticus, Streptopelia decaocto) mellett olyan madarak is nagy számban megtalálhatók és költenek, melyek hazánkban többnyire csak az erdei faunára jellemzőek (pl. Certhia spp., Turdus philomelos). A Bankovics által végzett vizsgálat óta eltelt időszakban az arborétum környezetében erősödtek az urbanizációs hatások, s ezek tovább növelték a park- egyébként is régóta fennálló szigetszerűségét, a látogatószám növekedése (évi 60-70 ezer látogató) pedig a közvetlen — szinte állandósultnak vehető — emberi behatásokat. Emellett az utóbbi években az időnként nagy hóval, viharos széllel járó telek következményeként a park egyes részein ( pl. 23., 27. p.) sok fa kivágásra került. Az „erdei típusú" környezetet igénylő fajokra ez negatívan hat, példa erre a Columba oenas eltűnése . A 71 előfordult faj közül 62 Bankovics 1971-72. évi megfigyeléseiben is szerepelt (BANKOVICS 1973). Az általam újként megfigyelt fajok száma tehát 9 és 16 azon fajok száma, melyek korábbi jelenlétét megfigyeléseim nem erősítették meg. Az újonnan megfigyelt fajok a következők: Ciconia ciconia, Accipiter gentilis, Accipiter nisus, Cuculus canorus, Apus apus, Locustella fluviatilis, Phylloscopus trochilus, Loxia curvirostra, Fringilla montifringilla. Közülük „költőfajként" csak a Cuculus canorus jöhet számításba. Vonuláskor — Zirc és környéki megfigyeléseim szerint — rendszeres lehet a Phylloscopus trochilus. Az északi vendégfajok közé tartozó Loxia curvirostra és Fringilla montifringilla megjelenése részben inváziójuk függvénye, részben az arborétum fenyőféléinek magtermésével függ össze (Loxia). Több-kevesebb rendszerességgel érintik a területet zsákmányszerzéseik során a ragadozó madarak (Accipiter gentilis, Accipiter nisus), míg a Ciconia ciconia, Apus apus és Locustella fluviatilis csak alkalmi előfordulásaik során (táplálékszerzéskor vagy vonulásban). Az arborétum területén előforduló madárfajok száma — Zircen és környékén végzett megfigyeléseim alapján — az elkövetkező időkben minden bizonnyal gyarapodni fog. Kézirat leadva 1984. II. 22. Irodalom Bankovics A. (1973): A zirci arborétum madárvilága egyéves megfigyelés alapján (1971. VIII. — 1972. IX.) - A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 12. 525-532. p. Fábián G. (1967): A zirci arborétum növénykatasztere és fejlesztési terve. Diplomaterv. Kézirat. Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdőtelepítési Tanszék, Sopron. Galambos I.: ( 1981 ): Legenda és valóság: a zirci arborétum - Búvár 36. 369-371. p. Vertse A. (1964): Madártelepítési kísérletek ( 1960-1962) - Aquila 1962-63. 23-36. p.