Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

KASPER ÁGOTA: Adatok Csabrendek és környéke pókfaunájának (Araneae) ismeretéhez

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 11-1992 ADATOK CSABRENDEK ÉS KÖRNYÉKE PÓKFAUNÁJÁNAK (ARANEAE) ISMERETÉHEZ Kasper Ágota Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: Data about the spider fauna of Csabrendek and its neighbourhood — In the course of researches carried out so far 763 individual of 50 species of 16 spider families were collected in this area. The predominance of light, heat and moisture demanding species characterises the composition of the spider fauna. During the work the following species were found among others: Dysdera ninnii, Atea Sturmi, Zora manicata. Bevezetés 1986 és 1988 között a Bakonyi Természettudományi Múzeum egy-egy hetes időtartammal nyári gyújtőtáborokat szervezett a Csabrendekhez tartozó Nagytárkánypusztán, a Meleg-víz közelében. A program keretében többek között a terület pókfaunájáról is igyekeztünk ismereteket nyerni. A Bakony-hegységben legkorábban a Balaton környékéről, Várpalota és Veszprém mellől közöltek pókokra vonatkozó adatokat (HERMANN 1879, CHYZER 1891, CHYZER — KULCZINSKI 1921, PAPP 1971 ). A későbbiek során Loksa Imre végzett rendszeres talajzoológiai kutatásokat, s foglalkozott a csoporttal (LOKSA 1966, 1971). Az utóbbi években pedig Szinetár Csaba folytat pókfaunisztikai vizsgálatokat a hegységben (SZINETÁR 1991). Jelen dolgozattal a Csabrendek környéki pókfauna ismeretéhez kívántam hozzájárulni. Munkám a teljesség igénye nélkül készült, hiszen az évszakok, az élőhelyek szempontjából egyaránt további kutatások szükségesek még. Természetföldrajzi jellemzés A vizsgált terület a Déli-Bakony részét képező Sümeg-Tapolcai háton helyezkedik el (MAROSI-SOMOGYI 1990). A kistáj alacsony, átlagos tengerszint feletti magassága 200 m. Felszínét főleg triász dolomit, jura, kréta, eocén és miocén mészkő borítja, de pannóniai homok és kavics, bazalt és bazalttufa, lejtőüledékek is előfordulnak, melyeken leginkább rendzinás talajok képződtek. Éghajlata mérsékelten hűvös és nedves, az évi középhőmérséklet 9,6 — 9,8 °C, a csapadék évi átlaga 700 mm. Vízrajzát tekintve — Csabrendek, Nagytárkánypuszta szempontjából — meghatározó szerepet játszott a Meleg-víz, amely a bauxitbányászat által kiemelt és belevezetett vízmennyiség miatt az utóbbi