Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. PAPP JENŐ: A Bakony-hegység gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) IV. Microgastrinae, Braconinae és Exothecinae

Microplitis Förster, 1862 Microplitis cebes Nixon, 1970 (? = Microgaster stigmatica Ratzeburg, 1844) — BF: lg + 1 cf Tihany, Hármas-hegy, 1983. IV. 17., leg. Rozner I.; 1 cf Keszthely, 1981. VIII. 9., leg. Forró L. — IV. és VIII. — Ez a faj előző közleményemben nem szerepelt (PAPP 1973). Palearktikus elterjedésű, Magyarországon is elég gyakori faj (PAPP 1981: 135., 1984b: 53). Microplitis decens Tobias, 1964 — ÉB: 2 cf Zirc, Bocskor-hegy. — KB: 1 cf Bakonycsernye, Kisgyónbánya, rőzsekötegből futtatva, 1981. VI. 28., leg. Podlussány A.; 1 cf Várpalota, Vár-völgy, QuercoCarpinetumban fűhálózva, 1968. VI. 27., leg. Papp J. — VI. — Előző közleményemben M. decipiens Prell fajnév alatt közölt példányok (PAPP 1973: 504-505) ezt a fajt képviselik, tehát további 12, összesen 16 lelőhelyről ismerjük a Bakonyban. Palearktikus elterjedésű faj. Microplitis deprimator (Fabricius, 1798) (= Microgaster sordipes Nees, 1834) — BF: 1 cf Keszthely, 1981. VIII. 9., leg. Forró L. — Az 1973. évi e néven közölt példányokat a Microgaster globata-ba soroltam át, tekintettel a legújabb rendszertani eredményekre. A Fabricius értelmében alkalmazott Microplitis deprimator név tehát a Nees-féle M. sordipes idősebb szinonimja (sen,syn.); a nem Fabricius értelmében használt M. deprimator (M. deprimator auct.) azonos a Microgaster australis Thomson-nal (lásd itt is); a NIXON ( 1968) értelmezésű Microgaster deprimator Fabricius pedig tulajdonképpen megegyezik a Microgaster globata (Linnaeus)-szal. Ezek alapján a Microplitis sordipes bakonyi lelőhely adatait (PAPP 1973: 507) e fajnévhez kell sorolni. Microplitis flavipalpis (Brullé, 1832) (= M. ruricola Lyle, 1918) — BF: 1 cf Tihany, Hármas-hegy, 1983. IV. 17., leg. Rozner I.; 1 cf Keszthely, 1979. VII. 6„ Papp J. — IV. és VII. — Ez a faj előző közleményemben M. ruricola néven szerepel (PAPP 1973: 506), ahol további két bakonyi lelőhelyét jegyeztem fel, így összesen 4 bakonyi előfordulásáról tudunk. Microplitis fulvicornis (Wesmael, 1837) — ÉB: 1 cf (PAPP 1973: 507. M. tadzhica Telenga): Olaszfalu, Alsópere környéke, 1966. VII. 11-14., leg. Papp J. — Az újrahatározás nyomán a M. tadzhica-t törölni kell a Bakonyban élő Microplitis fajok jegyzékéből (PAPP I.e.) azaz az itt közölt tíz lelőhely a M. fulvicomis-ra vonatkozik. Nyugat- és Közép-Európában elég gyakori, kelet felé a Kaukázusig terjed. Microplitis mandibularis Thomson, 1895 —ÉB: 1 cf Fenyőfő, Szépalma, 1983. V. 1., leg. Rozner I. —Továbbiakat lásd az előző közleményemben (PAPP 1973: 505). Hazánk egyik leggyakoribb Microplitis faja. Microplitis mediator (Haliday, 1834) — BF: 1 cf Tihany, Hármas-hegy, 1983. IV. 17., leg. Rozner I.; 1 cf Keszthely, 1983. VII. 22., leg. Korsós Z. — ÉB: 1 cf Németbánya, Jáger-völgy, vadászház környéke, 1967. V 29. - VI. 2., leg. Papp J. — Továbbiakat lásd előző közleményemben (PAPP 1973: 506). Az előző fajhoz hasonlóan ugyancsak nagyon gyakori, mind a Bakonyban, mind Magyarországon. A M. tuberculifer-től alig lehet elkülöníteni (PAPP 1984b: 53). Microplitis spinolae (Nees, 1834) — BF: 1 g : Pécsely, 1983. VI. 26., leg. Rozner I.; 1 g + 2 cf Keszthely, 1979. VIII. 10. (1 cf), 1979. VIII. 15. (1 cf), és 1983. VIII. 16. (1 g ), leg. ? — VI. és VIII. — Továbbiakat lásd az előző közleményemben (PAPP 1973: 507). Microplitis tuberculifer (Wesmael, 1837) (= calcarata Thomson, 1895; = manevali Gautier et Bonnamour, 1939; =trochanaterata Thomson, 1895) — BF: 1 cf Balatonkenese, 1985. V. 8., leg. Merkl O.; 1 cf Révfülöp, 1983. V. 15., leg. Rozner I.; 1 cf Tihany, Hármas-hegy, 1983. IV. 17., leg. Rozner I.; 1 g : Tihany, Kis-erdő-tető, 1983. IV. 17., leg. Rozner I.; 2 cf Tihany, Külső-tó, 1983. V. 26., leg. Rozner I. — DB: 1 cf Herend, Szolimán, 1982. VIII. 4., leg. Papp J.; 1 g : Úrkút, Kab-hegy, 1982. VIII. 4., leg. Papp J. — ÉB: 2 cf Fenyőfő, halastavak, 1983. IV. 30., leg. Rozner I.; 1 g : Fenyőfő, Hálóeresztő-árok, 1983. IV. 30.,

leg. Rozner I.; 1 cf Fenyőfő,Szépalma, 1983. V. 1., leg. Roznerl.; 1 cf Porva, 1983. IV. 21., leg. Podlussány A. — KB: 1 g : Bakonycsernye, Kisgyónbánya, 1986. XI. 23., leg. Podlussány A. — IV-VIII. és XI. Április-május folyamán gyűjtötték a leggyakrabban (PAPP 1973: 508. adatokkal együtt). — To-