Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. TÓTH SÁNDOR: A kétszárnyú (Diptera) fauna kutatásának helyzete a Bakony hegységben

Papp László a kalapos gombákból kinevelt legyekkel kapcsolatos dolgozata (PAPP 1972) ugyancsak tartalmaz bakonyi adatokat. Soós Árpád az Acalyptrás Muscidák revíziója és a kullancslegyekről írt dolgozata (SOÓS 1955a, 1957) is számos bakonyi adat forrása. Végezetül Vály Ágnes a Magyarország Tipulidae faunájához adatokat közlő dolgozatában a felsorolt 7 faj közül 6 bakonyi lelőhelyről is, 3 pedig csak a Bakonyban fordult elő (VÁLY 1982). Összefoglalás Összefoglalva az eddigieket megállapítható, hogy a Bakony-hegység területén az elmúlt 100 év alatt változó intenzitású, főleg az utolsó 2-3 évtizedben jelentősnek nevezhető dipterológiai kutatások folytak. Eddig kereken 200 olyan publikációt sikerült felkutatni, melyben bakonyi kétszárnyú adat is található. Ezek mintegy 10 %-a csak a hegység kétszárnyúival foglalkozik. A publikációkban fellelhető fajok száma 2000-re tehető, a pontos adat meghatározására azonban pillanatnyilag nincs mód. Magyarországon becslések szerint 8000 kétszárnyú faj fordul elő. Ehhez képest a 2000 is elég tekintélyes szám. Kétségtelen, hogy a Bakony-hegységben ténylegesen gyűjtött fajok száma ennél lényegesen magasabb, valószínűleg elérheti a 4-5 ezret is. Ennek egy része természetesen feldolgozatlan és specialisták hiányában hosszabb ideig az is marad. Ettől függetlenül a késcfobi évek egyik feladata lehetne a Bakony már ismert kétszárnyúiról olyan teljes lista összeállítása, mely a publikált adatok mellett tartalmazná a különböző gyűjteményekben fellelhető meghatározott példányok adatait is. Ehhez azonban a szakirodalom teljes körű feltárása mellett a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának többszázezres légygyűjteményét is tételesen át kellene vizsgálni, ami önmagában hónapokat venne igénybe. A hegység kétszárnyú faunájának feltárásában kétségtelenül jelentős előrelépést eredményezett „A Bakony természeti képe" program megszervezése, illetőleg a program keretében Zircen létrehozott Bakonyi Természettudományi Múzeum. Az intézményben a Bakony kétszárnyúinak egyes családjait reprezentáló gyűjtemény kereken 60 ezer, a Bakony-hegységben származó Dipterát tartalmaz. Hozzávetőleg hasonló nagyságrendűre becsülhető az Állattárban őrzött gyűjtemény bakonyi anyaga is. Ha az egyes kétszárnyú családok kutatottsági szintjét nézzük, akkor első helyen a zengőlégy eket {Syrphidae) kell említeni. A zengőlegyek szempontjából a Bakony hazánknak kétségtelenül a legjobban feltárt tájegysége. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy a Magyarországról eddig ismert közel 350 Syrphidae fajból csaknem valamennyit sikerült már megtalálni a Bakony területén is. Viszonylag jól kutatottnak nevezhető még a Bakony fürkészlégy (Tachinidae), bögöly (Tabanidae), katonalégy (Stratiomyidae), pöszörlégy (Bombyliidae), táncoslégy (Empididae), szúnyoglábúlégy (Dolichopodidae) és lószúnyog (Tipulidae) faunája. Jelentősebb feldolgozásra váró anyagok találhatók a Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményében az alábbi családokból: iszapszúnyogok (Limoniidae), fejeslegyek (Conopidae), fúrólegyek (Trypetidae), fémeslegyek (Calliphoridae), húslegyek (Sarcophagidae). Folyamatban van a rablólegyek (Asilidae) és elkezdődött az igazi legyek (Muscidae) feldolgozása. Irodalom — Literatur Ambrus B. (1978): A Szigligeti Arborétum gubacsai, II. — A Veszpr. Megy. Múz. Közi. 13. 85-92. p. Ambrus B. (1979): A Bakony zoocecidiumai — A Veszpr. Megy. Múz. Közi. 14. 55-84. p. Bálás G. — Sáringer Gy. (1984): Kertészeti kártevők — Akad. Kiad. Bp. 471 p. Claussen, C. — Torp, E. (1980): Untersuchung über vier europäische Arten der Gattung Anasimyia Schiner, 1864 (Insecta, Diptera, Syrphidae) — Mitt. Zool Mus. Univ. Kiel. 1. (4) 1-16. p.