Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)
DR. TÓTH SÁNDOR: Húszéves a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Adatok a Bakonyi Természettudományi Múzeum első két évtizedének történetéhez)
15. Szabóky Csaba (1982): A Bakony molylepkéi 16. Dr. Tóth Sándor — szerk. (1985): A zirci arborétum élővilága, 1. 17. Dr. Mihály Sándor — tMihályné Gombos Ildikó ( 1986): A Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményének ősmaradvány-katalógusa 18. Eszterhás István (1987): A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere 19. Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony cincérei 20. Dr. Marián Miklós (1988): A Bakony hegység kétéltű és hüllőfaunája A kutatásokkal kapcsolatos eredményekről készült kisebb-nagyobb cikkeket, tanulmányokat 1981ig ,A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei"-ben tették közzé. 1968-ban még dr. Papp Jenő szerkesztésében jelent meg az első (a közlemények 7.), csak természettudományi dolgozatokat tartalmazó, ún. szakkötet. Hasonló volt a 12. (1973). Ezután párhuzamosan (de külön kötve) jelentek meg a humán és a természettudományi évkönyvek. Ebben a formában a 16. kötet volt az utolsó 1981-ben. Még ugyanabban az évben sikerült elérni régóta tervezett önálló kiadványunknak ,A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei"-nek („Fólia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis") engedélyezését. B/5-ös formátumával a hasonló hazai és nemzetközi folyóiratokhoz alkalmazkodó kiadvány első száma ,A Bakony természeti képe" program 20 és a Bakonyi Természettudományi Múzeum 10 éves jubileumának tiszteletére, 1982-ben jelent meg. Ennek és plusz még egy-egy számnak a költségeit fedezte a Megyei Múzeumi Igazgatóság. A további kötetek közül már csak néhányhoz járultak hozzá, általában a költségek kisebbik hányadát fedező összegekkel. A többit (hasonlóan a monográfia sorozathoz) részben vagy teljes egészében külső támogatásokból kellett biztosítanunk. Ennek ellenére, gyakran csak igen nagy erőfeszítések árán és sajnos nem mindig nyomdai szedéssel, de 1991-ig 10 szám (azaz évente egy) kötet megjelent. Az önálló folyóirat újabb lendületet adott a már korábban is jelentős cserekapcsolatoknak, melyen keresztül az időszak végén már mintegy 150 hazai és külföldi múzeumhoz és más érdeklődő, főleg természettudományi kutatóintézethez jutottak el kiadványaink. Ezek az intézmények cserébe természetesen küldték a saját folyóirataikat. Különböző sokszorosított kiadványaink közé tartoznak a Bakony-kutató és madárvédelmi ankétok előadásait tartalmazó, valamint ,A Bakony természeti képe" programban résztvevőkről és témájukról készült füzetek. A múzeumlátogatók számára, ismeretterjesztő kiadványként jelentettük meg „A Bakony természeti értékei" c. füzetet külső támogatásból (TÓTH 1984a), valamit ,A Bakonyi Természettudományi Múzeum" c. kiállítás-vezetőt (TÓTH 1984b). A Bakony-kutatás keretében végzett munkáról 1991 végéig mintegy 320 kisebb-nagyobb dolgozat jelent meg. Közülük az 1963 és 1982 közöttieket egy kis bibliográfia (TÓTH 1983) tartalmazza. Itt kell megjegyezni, hogy a múzeum néhány munkatársa, a Bakonyon kívül végzett tevékenységének eredményeiről, más intézmények folyóiratai számára is készített publikációkat. Közművelődési munka A magyar múzeumok általában tudományos és egyúttal közművelődési intézmények. Ez az alapelv a Bakonyi Természettudományi Múzeumra is érvényes. Természetesen a két tevékenységi forma nem választható el élesen egymástól, az utóbbi az előbbinek tulajdonképpen, legalábbis részben a „terméke" is. Az intézmény kezdettől fogva sokrétű és intenzív közművelői tevékenységet fejtett ki. Az e körbe tartozó legnagyobb jelentőségű és a legszélesebb kört érintő forma az állandó kiállítás. Ezért a múzeumnak is egyik legfontosabb feladata volt ,A Bakony természeti képé" című, a hegység természetvilágát bemutató, a lehetőségekhez viszonyítva nagyszabású állandó kiállítás létrehozása. Erre 1978-ban nyílott reális lehetőség, a volt apáti lakosztály helyiségeinek múzeumi célra való átadásával.
