Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

Ehrendorfer, F. — Hamann, U. (1965): Vorschläge zu einer floristischen Kartierung von Mitteleuropa. Berichte Deutsche Botanische Gesellschaft 78. 35-50. p. Felföldy L. (1942): Vegetáció tanulmányok a Tihanyi félsziget északi partvonalán. Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái 15. 42-74. p. Felföldy L. — Iharos Gy. (1947): A mohaszövetkezetek és a Tardigradum-fauna közti összefüggés a Tihanyi-félsziget északi partvonalán. Borbásia 7. 31-38. p. Förster J. B. (1880): Beiträge zur Moosflora von Niedeösterreich und Westungarn. Verhandlungen Zool. — Botanischen Gesellschaft in Wien 30. 233-250. p. Förster, J. B. (1896): Beiträge zur Moosflora der Comitate PestPilis-Solt und Gran. — Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 46. 165-170. p. Galambos I. (1981a): A barcsi borókás tájvédelmi körzet mohaflórája. Dunántúli dolgozatok. Természettudományi sorozat 2. 25-42. p. Galambos I. (1981b): A Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet mohaflórája. Botanikai Közlemények 68. 150. p. Gyó'rffy I. (1906): Adatok Makó r. t. város környékén előforduló bryophytonok ismeretéhez, egyes fajok anatómiai szerkezetére való különös tekintettel. Magyar Botanikai Lapok 5. 326-372. p. Gallé L. (1973): Kryptogám növénytársulások a szegedi körtöltés téglaburkolatán. Studia Botanica Hungarica 8. 25-32. p. Gyó'rffy I. (1926): kMniobryum nemzetség fajainak elterjedése a Nagy Magyar Alföldön és oikologiai viszonyaik. Matematikai és Természettudományi Értesítő 42. 158-170. p. Gyó'rffy I. (1932): Monographie der Thermalvegetation von Hajdúszoboszló in Ungarn. Archiv für Protistenkunde 76. 274-337. p. 8 t. Gyó'rffy I. (1941): Virágtalanok vonatkozó irodalmát szemmel tartja. Folia Cryptogamica 2. 497-557. p. Hajdú L. — Orbán S. (1981): Überdei grüne Pflanzenwelt der Baradla-Höhle bei Aggtelek (Ungarn). Studia Botanica Hungarica 15. 5-17. p. Hevesi A. (1970): Az algák és mohák szerepe a bükki forrásmészkő képződésében. Botanikai Közlemények 57. 233-244. p. Hill, M. O. (1976): A key for the identification of British Sphagna using macroscopic characters. British Bryological Society Bulletin 27. 22-31. p. Hill, M. O. (1979): The taxonomic position of Oxystegus sinuosus (Mitt.) Hilp. in relation to the genus Barbula Hedw. Journal of Bryology 10. 273-276. p. Hilpert, F. (1933): Studien zur Systematik der Trichostomacees. Beiheft zur Botanischen Centraiblatt 50. (2.) 585-706. p. Igmándy J. (1939): Hajdúnánás mohaflórája. Tisia3. 128-142. p. Igmándy J. (1942a): Az Orthotrichum fajok elterjedése Magyarországon. Acta Geobotanica Hungarica 4. 281-331. p. Igmándy J. (1942b): Az tZ/ota-fajok elterjedése Magyarországon. Acta Geobotanica Hungarica 5. 6986. p. Igmándy J. (1943): Péterfi, mint Alföld-kutató. Scripta Botanica Musei Transsilvanici 2. 131-135. p. Igmándy J. (1949): Adatok Sopron mohaflórájához. Erdészeti kísérletek 49. 164-167. p Igmándy J. — Bán E. (1934): Adatok Hajdú vármegye mohaflórájához. Debreceni Szemle 8. 285-286. p. Iwatsuki, Z. et al. (1976): Bryological Herbaria. A guide to the Bryological Herbaria of the World. J. Cramer, Vaduz 144 p. Jegyzék Magyarország növényeinek gyűjteményéhez. VIII. Centuria. Bp. 1927. 61 p. Kakas J. (1960)(szerk.): Magyarország éghajlati atlasza. I. kötet. Térképek. Akad. K. Bp. 20 p. 78 térk. Keissler, C. (1925): Schedae ad „Kryptogamos Exsiccatas" editae a Museo históriáé naturalis Vindobonensi (Olim Museum Palatium). Cent. XXIX. Annalen des Naturhistorischen Museum in Wien 38. 134-149. p.