Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

rétegű levélszegéllyel vagy helyenként kétrétegű levéllemezzel. A klasszikus munkák csak a D. rigidu/ws-nál említik ezt a tulajdonságot. Európán kívül szerzők és saját megfigyeléseim szerint ilyen fajok még a D. vinealis, D. v, var. flaccidus, D. sinuosus is. Növényföldrajzi eredmények A vizsgálatok során egy Európára új faj, a Barbula indica (Hook.) Spreng, került elő a gyűjteményből. A trópusi meleg-mérsékeltövi fajnak két lelőhelye vélt ismertté: Magyarország: Budapest, és Horvátország: Kotoriba. A Barbula unguiculata gyűjtemények revíziója újabb lelőhelyek felfedezéséhez vezethet. A magyarországi viszonylatban gyakori fajok növényföldrajzi elterjedése a revízió során jelentősen nem változott. A nagyszámú félrehatározás többé-kevésbé kiegyenlítette egymást. Néhány eddig ritkának vélt faj elterjedési területe lényegesen kibővült, pl. a Didymodon sinuosus és a Pseudocrossidium revolutum fajoké. Ugyanakkor a borealis jellegű Didymodon glaucus jóval ritkábbnak bizonyult, mint előzőleg vélték. Nyolc magyarországi adatát törölni kellett, míg a revízió során egyetlen adata került elő. A növény földrajzi rasztertérképezést a közép-európai flóratérképezéshez használt térkép és kódrendszer segítségével végeztem el. Irodalomjegyzék Argent, G. C. G. (1973): Ataxonomic study of African Pterobryaceae and Meteoriaceae I. Pterobryaceae. Journal of Bryology 7. 353-378. p. Bagi L. (1896): Kecskemét múltja és jelene. Kecskemét 215 p. Bakalár S. et. al. (1975): Adatok aTarnavidék mohaflórájához. Studia Botanica Hungarica 10. 111-114. Bauer E. (1926): Musci europaei et americani exsiccati. Schedae und Bemerkungen zur 38. Serie 15 p. Bauer E. (1929): Musci europaei et americani exsiccati. Schedae und Bemerkungen zur 41. Serie 10 p. BBS Report (1930): British Bryological Society Report for 1929. 2. Part 3. 143-220. p. BBS Report (1934): The British Bryological Society Report for 1933. 3. Part 2. 85-174. p. Bojko H. (1934): Die Vegetationsverhältnisse im Seewinkel. 11. Beiheft zum Botanischen Centralblatt 51.2. Abt. 600-747. p. Borbás V. (1879): Budapestnek és környékének növényzete. 176 p. in Gerlóczy Gy. — Dulácska G.: Budapest és környéke természetrajzi és közművelődési leírása. 1879. Egyetemi ny. 528 p. Borbás V. ( 1881 ): Békésvármegye flórája. Értekezések a természettudományok köréből. 11. 105 p. Borbás V. (1887): Vasvármegye növény földrajza és flórája. Szombathely 395 p. Borhidi A. — B, Thury Zs. — Zotter F. (1978): Magyarország helységnévtára a Közép-európai Flóra Térképezése c. kutatási téma térképhálózatának adataival. Kézirat. 30 p. Boros A. (1922): Neuere Daten zum recent en und fossilen Vorkommen des Didymodon tophaceus in Mittelungam. Magyar Botanikai Lapok 21. 71-72. p. Boros Á. (1924): Grundzüge der Flora der linken Drauebene mit besonder Berücksichtigung der Moore. Magyar Botanikai Lapok 23. 1-56. p. Boros Á. (1924a): Funaria hungarica nov. spec. Magyar Botanikai Lapok 23. 73-75. p. Boros Á. (1924b): Hozzászólás Győrffy „A mohák és a substratum" című előadásához. Földtani Közlöny 54. 130. p. Boros Á. (1927): Adatok a tiszántúli szikesek flórájához. Botanikai Közlemények 24. 176-178. p. Boros Á. (1927a): Vasvármegye moha-flórájának előmunkálatai. Vasvármegyei és Szombathelyi Kul-