Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 10. (Zirc, 1991)

DIETZEL GYULA: A Bakony Rhopalocera faunájának varietásairól és aberrációiról. I. rész: Az alkalmazott fogalmak elemzése (Lepidoptera, Rhopalocera)

kérdést kellett eldönteni, de az illető' kutató, az alkalmazott taxonómiai megállapítását tekintve fogalmi tévedést követett el. A kategóriák, - forma, varietas, aberráció, - alkalmazásának ,Jcorszerűsége", egy számomra teljesen érthetetlen gyakorlat miatt károsan liberális. Elfogadható-e ez a tudományos szabadelvűségaz állatrendszertan fogalmainak gyakorlati-irodalmi alkalmazásának terén? Kétségtelen, hogy pl. a „forma" kifejezéssel minden megjelenési differenciáltság betakarható, de az általános érvényű szókép, megítélésem szerint önálló rendszertani jelentéssel is bír, — subspecies alá rendelt helyi alakok! - tehát használatát korlátok közé kell szorítani, melyre a későbbiekben visszatérek. Bizonyos vonatkozásban vita tárgyát képezheti még az anomália, anomáliás kifejezések, fogalmak használata is. Ezek ugyanis rendellenes fejlődésmenetű és eredményű egyedeket foglalnak magukba, ami alatt az alaki torzulások is értendők, azaz, a korcs példányok. Ezeket azonban itt, ebben a konkrétan vizsgált ágazatban sohasem tárgyaljuk. Mivel azonban a kifejezés használatáról nem mondhatunk le, célszerű leszögezni, hogy a klasszikus értelemben vett morfológiai torzulások között, a rajzolati és színelemeket, valamint az ivari állapotot érintő elváltozásokat illetjük az anomáliás jelzővel. Hazai lepkészeink közül Szent Ivány József volt az első, aki megpróbált rendet teremteni a 30-as évek vége felé már tetemessé vált összevisszaságban. Módszere azonban, amelynek egyrészt a nigrizmus és a melanizmus, másrészt a „striata" és a „tigris" rajzolati alaptípus adta volna az aberráció-elnevezések centralizálást célzó alapját, véleményem szerint, - főleg részleteiben, - nem volt szerencsés. Az eredeti elképzelés viszont érthetően és főleg jogosan vetődött fel, mert ekkorra úgy tűnt, hogy az ab. nova névgyártás már messze túlnőtt az ésszerűség határán. Az eltéréseket, változatokat tárgyaló különböző kisebb-nagyobb tudományos munkák között úttörő jellegűnek tekinthető F. W. Frohawk Varieties of British Butterflies c. műve, (1938) amely számos, addig külön névvel illetett eltérést egy név alatt összevonva, mint aberrációtípust, vagy csoportot rögzített. Jelentős összefoglaló munka Frohawk műve után hosszú ideig nem jelent meg, leszámítva az akkoriban Magyarországon még mindig divatozó apró közlemények névgyártó cikkeit. Kivételt csak a már említett Szent-Ivány dolgozat melanizmus-nigrízmus témájú kiadása képez. 1978-ban A. D. A. Russwurm, (Aberrations of British Butterflies) ismételte meg Frohawk munkáját, amely Anglia mintegy 120 év alatt gyűjtött és fellelhető aberrációit mutatja be 1976-al bezárólag. Hazai viszonylatban a kérdéses tárgykör az elmúlt fél évszázad során, - megítélésem szerint túlzottan és érdemtelenül, - mellőzött maradt. Jelen közleményemben az alkalmazott fogalmak tisztázását kísérelem meg, ahol lehet logikusan, az ismert zoológiai definíciókra alapozva és átültetve a lepidopterológia ide vonatkozó tárgykörére. Más véleményekkel ellentétben, - melyek szerint az anomáliás alakok vizsgálata tudománytalan, értéktelen, — nem osztom ezt a nézetet. Nem érzem szükségtelennek egy adott tájegység faunaképéhez feldolgozni az aberrációk, varietasok előfordulási adatait és a velük kapcsolatos megfigyeléseket. Hasznosnak érzem a jelen esetben tárgyalt témakört is, tehát azokra az eltérésekre is gondot szándékozom fordítani, amelyeknél a kérdéses egyed rajzolatvariálásának mértéke kívül esik a tudományos névhasználat terminológiáján. Hivatkozva az előbbiekben tett megállapításaimra és tapasztalataimra, szükségesnek tartom az idevágó fogalmak áttekintő elemzését, ugyanis ezek alkalmazása még a legújabb és a közelmúlt irodalmában sem egységes, így nem is egyértelmű, tehát ez alkotja az alábbiakban az I. rész tartalmának csaknem teljes egészét. s A varietas (változat) Az állatrendszertani egységek utolsó, - még ebben a kategóriában elfogadott - egysége, a faj (species) alá tartozik. Olyan egyedeket foglal magába, melyek a törzsalaktól eltérő bélyegeket viselnek, önálló areájuk nincs, a törzsalakkal együtt, általában eltérő, kisebb szóródásban fordulnak elő. Morfológiai differenciáltságuk többnyire egységesen ismétlődő jelleget mutat, nem egyedet ért külső hatás eredménye, hanem genetikai folyamat, tehát öröklődés következményeként jött létre (pl. Argynnis) (Fabriciana) (adippe phryxo var. cleodoxa). Ezek a rendszeresen felbukkanó habitusok függetlenek a faj földrajzi változataitól, tehát a példának említett var. cleodoxa alak a japán szigeteken repülő ssp. pallescens rassz egyedei között is előfordul, de alapképe követi az ott élő populáció jellegzetes habitusát. Meglepő, hogy az egyértelműen genetikai folyamatként kialakuló változatok, - pl. Argynnis paphia var. valesina, a Colias fajok többségének eltérő nőstényei, - számos korszerű munkában mint forma, olykor mint aberráció szerepelnek. Hogy ez gyakorlat-e, vagy ezen fogalmak tényleges jelentése szerint értelmezik tévesen használatát, az nem mindig derül ki a szövegezésből, de tény, hogy zavarokat okoz. A var. valesina is egyértelműen palaearktikus elterjedésű változat és korántsem aberráció. Létrejötte tipikusan az úgynevezett ivari kromoszómához kötött öröklés, tehát az ezekben lokalizált, jellegzetes tulajdonságú gének befolyásolják a hasadási irányokat, minek következtében az Y-kromoszómát hordozó var. valesina változóan töredékes