Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 10. (Zirc, 1991)

DR. TÓTH LÁSZLÓ: Adatok a Balaton vízibogarainak (Coleoptera) ismeretéhez

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÜZEUM KÖZLEMÉNYEI 10-1991 ADATOK A BALATON VÍZIBOGARAINAK (COLEOPTERA) ISMERETÉHEZ DR. TÓTH LÁSZLÓ Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: Contribution to the knowledge of the aquatic Coleoptera of the Balaton Lake. - 26 species belonging to 21 genera and 3 families from the Balaton Lake are listed, with supplementary account of 1 familia, 13 genera and 44 species published earlier, in brackets. A survey of the research history is given. Bevezetés A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum „A Bakony természeti képe" és a Magyar Tudományos Akadémia ,,A Balaton faunájának kutatása" c. kutatási programok keretében több, a Balatonban és a Bakony vízrendszerében elő vízi rovarcsoport vizsgálatára került sor. A bogarak rendjén belül a kutatások csak 4, kifejezetten hydrobiont családra terjedtek ki: Haliplidae, Dytiscidae, Gyrinidae, Hydropliilidae. Röviden végigtekintve a kutatások történetén, szembetűnő a területi szemlélet, amennyiben a korábban gyűjtött és a budapesti, valamint a zirci Természettudományi Múzeumok gyűjteményeiben ma is meglévő példányok lelőhely céduláin csak úgy, mint a publikációkban a terület megnevezése vagy helyiségnevek szerepelnek és csak ritka esetekben történt utalás a vízi élőhelyre. így a Balaton tágabb környékéről, főként a Bakony hegységből származó nagyszámú, egyébként értékes adat a tó kutatása szempontjából gyakorlatilag elveszett. Mégis kötelességünk röviden áttekinteni a kutatások történetét. Az első adatokat KUTHY (1896) közölte a Fauna Regni Hungariae-ben. A század elején WACHSMANN (1907) a Bakony hegységről közölt értékes tanulmányt, amelyben „elrejtve",több balatoni adat is van, pl. Balatonfüredről. A két világháború között Lichtneckert Ferenc főleg a somogyi parton, Siófokon és alkalomszerűen az északi parton is gyűjtött, eredményeit nem publikálta, azokat - legalább részben - gyűjtőnaplójában találtam. Fbből az időszakból, sőt az 1. Világháború előtti és alatti években is sok nem közölt példányt őriz a budapesti Természettudományi Múzeum Állattára Horváth Géza és Györffy Jenő gyűjtéseiből. Fordulópontot jelenteti SZFKFSSY (1943). a Tihanyi-félsziget faunáját tárgyaló munkája, amelynek adatait itt felhasználtam és alapvetésnek tekintettem, noha a Balatonra csak kevés konkrét hivatkozás van benne. Ezután ENTZ-SEBESTYÉN (1946) munkájában - igaz csak 3 de az első, egyértelműen a Balatont, mint lelőhelyet megnevező adatokat találjuk. A következő tanulmányok ENDRÖD

Y -YOUNGA (1976) és TÓTH (1968) bár korlátozottan, mégis több faj esetében utalnak azok balatoni előfordulására. A faunisztikailag értékes, történelmi adatok: Dytischidae Hydropliilidae adat faj adat faj E-S 93 EY — 12 Ku 5 8 L 1 2 — — Sz 16 35 T 44 59 W 21 34 összesen : 98 56 146 62