Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 10. (Zirc, 1991)

DR. TÓTH SÁNDOR: Adatok a mocsári szúnyog, Mansonia (Coquillettidia) richiardii (Ficalbi, 1889) életmódjához és magyarországi elterjedéséhez (Diptera: Culicidae)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 10-1991 ADATOK A MOCSÁRI SZÚNYOG, MANSONIA (COQUILLETTIDIA) RICHIARDII (FICALBI, 1889) ÉLETMÓDJÁHOZ ÉS MAGYARORSZÁGI ELTERJEDÉSÉHEZ (DIPTERA: CULICIDAE) DR. TÓTH SÁNDOR Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: Data on the ecology and occurrence of Mansonia richiardii FIC. in Hungary (Diptera: Culicidae) - The species Mansonia (Coquillettidia) richiardii FICALBI 1889 is causing in some regions of Hungary, at first of all beside the Lake Balaton nearly intolerable mosquito-disadvantages. In the 15 years lating from 1973 till 1987 nearly one half of the mosquitos caught during biting belongs to this species (45,09%). In contrast to the other mosquito-species of Hungary, its larvae and pupae do not emerge to the water surface for breathing but the bore their breathing tube into the root of different waterplants and ensure their oxygen requirement from the aerial intercellular ducts. In the contrary to the other species its development lasts about 10 months. To collect its larvae in Hungary we succeeded only in the last years. In present paper a record is given by author on his observations concerning the ecology and population dynamics of this species, viz. its distribution in Hungary. In addition author publishes the list of the localities of the till now known finds. Bevezetés Magyarországon a csípőszúnyogok kutatása az 1930-as évek első felében került az érdeklődés homlokterébe. A gyakorlatilag már a század elejétől (KERTÉSZ 1904, JANCSÓ 1906) folyó munka intenzívebbé válását két főtényező motiválta. Első helyen kell említeni a malária elleni küzdelmet. A malária átvitelében szerepet játszó hazai szúnyogfajok felderítése, elterjedésük megállapítása Lőrincz Ferenc, Makara György, Zoltai Nándor és Mihályi Ferenc nevéhez fűződik. A kutatások eredményei egy tanulmányban (LÖRINCZ-MIHÄLYI 1938) és egy könyvben (MAKARA-MIHÁLYI 1943) jelentek meg és váltak hozzáférhetővé a közegészségügy gyakorlati szakemberei számára. A második helyen lényegében az embert csípésükkel zaklató szúnyogok elleni védekezés, illetőleg az annak előkészítését szolgáló munkálatok, a tenyészőhelyek feltérképezése, valamint az e tenyészőhelyeken fejlődő szúnyogok vizsgálatának igénye említhető. Magyarország csípőszúnyog-faunájának feltárásban Mihályi Ferenc és Soós Árpád tette a legtöbbet. Az egyre sürgetőbben jelentkező igényekhez alkalmazkodva az elsősorban jelentősebb üdülőhelyeken és nyaralókörzetekben beinduló szúnyogkutatás első komolyabb állomása Hévíz volt (MIHÁLYI 1939). A vizsgálatokba bekapcsolódó más kutatók közreműködésével néhány év alatt feltérképezték a Balaton, a Dunakanyar, néhány gyógyhely és üdülőterületek szúnyogfaunáját, valamint javaslatokat dolgoztak ki a hatékony védekezés módozataira is (MIHÁLYI 1941, 1959, SOÓS-MIHÁLYI 1952, MIHÁLYI et al. 1952, 1954, 1955). A hosszabb időn keresztül folyó tevékenység sokrétű eredményeinek összefoglalását megtalálhatjuk MIHÁLYI-GULYÁS (1963) könyvében. E kutatások eredményeképpen Magyarország területéről jelenleg 44 csípőszúnyogfaj előfordulását tekinthetjük igazoltnak. A Mansonia richiardii első hazai előfordulási adatait Kertész Kálmán jeles dipterológus közölte a század elején Budapest, Őszöd (Balatonőszöd), Csurgó és Székesfehérvár lelőhelyekről (KERTÉSZ 1904). Újabb adatközlésre csak négy évtized múlva került sor, amikor Mihályi Ferenc a Balaton partvidékéről származó csípőszúnyog-adatokat publikálta. Mint azt leírásából (MIHÁLYI 1941) tudjuk, a Balaton környékén korábban csak Gammel Alajos gyűjtött rendszeresen szúnyogokat 1926 és 1931 között. Anyaga a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárába került és más szúnyogokkal egyetemben E. Martin határozta meg. E gyűjteményben azonban csupán Keszthelyről származó Mansonia példány volt.