Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 9. (Zirc, 1990)

ROZNER ISTVÁN: Adatok a Bakony hegység levélbogár faunájához IV. (Coleoptera: Chrysomelidae, (l968-1988)

Ábrahámhegy: 1979.06.05., RI - Balatonszőlős: 1979.04.15., PA - Cuha-völgy (Zirc): 1970.05. 24., TS - Elő-erdő (Ugod): 1972.05.16., BJ - Gyulafirátót: 1974.06.18., KÁ - Hódos-ér-völgy (Bakonyszentlászló): 1969.07.24., TL - Király-kút-völgy: 1976.06.05., RI; 1978.05.14., PA - Ko­loska-völgy: 1976.06.06., RI - Kornyi-tó (Kővágóörs): 1982.07.14., TS - Külső-tó (Tihany): 1972. 07.05., TS - Malomréti-völgy: 1977.03.26., RI - Vadászház (Németbánya): 1967.05.30., P, f - Ö­reg-Séd-part (Ugod): 1972.06.27., BJ, f - Szent Miklós-völgy: 1969.05.22., P - Tarlóra-hegy: 1969.09.11., TL. 82. Haltica cornivorax KRÁL, 1969 - Ennek a fajnak elterjedéséről a Kárpát-medencéből és Bulgári­ából vannak adataink. A Nemzeti Parkok kutatásai során Magyarországról több helyről is előkerült. Ugyancsak több lelőhelye van a Bakony hegységben is az utóbbi idők gyűjtései révén, ezek számot­tevően gazdagítják e faj hazai elterjedésének ismeretét. Tápnövényét nem ismerjük. Coll.: BTM, mgy (RI). Balatonalmádi: 1976.06.15., KG - Betekints-völgy, Csatár-hegy: 1971.05.07., TL - Kornyi-tó (Kővágóörs): 1983.05.15., RI - Külső-tó (Tihany): 1976.07.26., TS - Nyirád: 1979.04.15., RI ­Pisztrángos-tó (Fenyőfő): 1983.04.30., RI - Sáska: 1978.04.23., RI - Vilonya: 1978.09.09., RI. 5. Nem: Hermaeophaga F0UDRAS, 1860 83. Hermaeophaga mercurialis (FABRICIUS, 1792) - syn.: - striatula MARSHAM, 1802 - Magyarorszá­gon a hegy- és dombvidéken az erdei aljnövényzetben gyűjthető ez az euroanatóliai faj. A Bakony hegységnek is a magasabb részein, főleg a bükkösökben található, ahol gyakori faj. TN.: az erdei szélfű (Mercurialis perennis) és a pusztai szélfű (Mercurialis ovata). Coll.: BTM, TMÁ, mgy (PA). Csehbánya: 1976.06.15., BJ - Csesznek: 1982.04.19., PA - Eplény: 1976.05.10., 1982.04.16., PA - Kék-hegy: 1983.05.01., TS - Kisgyónbánya: 1981.06.28., PA - Kisszépalma-puszta: 1966.05.28., P - Köleskepe-árok: 1979.05.20., ÁL, f - Ördög-árok: 1982.04.19., 1982.05.16., 1983.01.11., PA - Pör­költ-hegyek: 1977.08.28., 0A; 1978.05.28., PA - Uzsapuszta: 1969.07.03., TL - Vadászház (Németbá­nya): 1963.08.23., 1967.05.30., P, f - Várvölgy: 1978.08.13., SZD. 6. Nem: Batophila F0UDRAS, 1860 Ennek a nemnek előfordulását a Bakony hegységben TÓTH (1979) a levélbogár-alapvetésében nem emlí­tette. A Palearktikumban a nemnek mintegy 10 faja él, ebből három a Kárpát-medencében. A Bakony hegységből az utóbbi idők gyűjtései során két faj került elő. 84. Batophila rubi (PAYKULL, 1799) - syn.: - striatula MARSHAM, 1802 - Ennek az európai fajnak elterjedése Észak- és Közép-Európában van, nyugaton Angliáig, délen Dél-Franciaországig, Észak­Olaszországig, Albániáig és Bulgáriáig, keleten a Kaukázus északi részén át a Káspi-tengerig. Magyarországon a hegy- és dombvidéken elterjedt, és mindenfelé gyakori, ahol tápnövényei a sze­der- (Rubus sp.) és a szamóca-fajok (Fragaria sp.) előfordulnak. A Bakony hegységben eddig a magasabb Öreg- és Keleti-Bakonyban gyűjtötték. Coll.: BTM, mgy (PA, RI). Eplény: 1978.06.21., SZD; 1982.05.16., PA - Esztergáli-völgy: 1982.04.25., PA - Gerence-völgy (Bakonybél): 1983.05.12., PA - Kisgyónbánya: 1980.05.25., RI - Kisszépalmapuszta: 1984.09.08., PA - Zirc: 1978.05.15., PA. 85. Batophila fallax WEISE, 1888 - Pontusi faj, melynek elterjedése Kelet- és Délkelet-Európában, a Kaukázusban és Kisázsiában van. Magyarországon főleg síkvidéki fajként jelentkezik, de KASZAB (1962) a Mátra-hegységből is említi. A Bakony hegységben két helyen gyűjtötték. TN.: a szeder (Rubus sp.) és a Szamóca (Fragaria sp.). Coll.: mgy (PA). Balinka: 1982.01.10., PA, trf - Esztergáli-völgy: 1982.04.25., PA. 7. Nem: Dibolia LATREILLE, 1829 86. Dibolia schillingi LETZNER, 1846 - Sarkantyús zsálya-bolha - Pontusi faj, mely előfordul Kö­zép-Európától a Kaukázusig és Kisázsiáig. Magyarországon a leggyakoribb Dibolia faj. A Bakony hegységben a melegebb, submediterránjellegű helyekről, főként a Balaton-felvidékről gyűjtötték. TN.: a mezei zsálya (Salvia pratensis). Coll.: BTM, mgy (PA,RI). Badacsony (Várpalota): 1969.06.28., P - Balatongyörök: 1979.05.21., ÁL, f - Bondoró-hegy: 1968.05.08., P - Fenyőfő: 1979.'07.01., PA - Hódos-ér-völgy (Bakonyszentlászló): 1957.08.27., P - Kis-erdő-tető: 1984.06.03., RI - Külső-tó (Tihany): 1983.04.04., RI - Nagy-mező (Balatonfüred): 1975.08.03., TS - Természetvédelmi Őrház (Tihany): 1983.04.24., TS - Tihany: 19B3.04.17., PA - U­zsapuszta: 1978.05.29., 0A - Vállus: 1978.04.03., PA - Vászoly: 1978.04.24., PA - Veszprém: 1983. 05.29., PA. 88. Dibolia timida (ILLIGER, 1807) - Ez a Nyugat-mediterrán faj a Dunántúlon elterjedt és helyen­ként nem ritka. A Bakony hegységből is több helyről ismerjük. TN.: a mezei iringó (Eryngium cam­pestre) Coll.: mgy (PA). Tihany: 1984.08.12., PA. 89. Dibolia foersteri BACH, 1859 - syn.: - buglossi F0UDRAS, 1860, - foudrasi REY, 1873, - Európai faj Közép- és Dél-európai elterjedéssel. Magyarországon a magasabb domb- és hegyvidéken fordul elő, de ritka. Az utóbbi években a Bakony hegységben is gyűjtötték, ahol ezáltal a faj újnak számít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom