Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 9. (Zirc, 1990)
DR. PAPP GÁBOR: XVIII. századi adatok a bakonyi mangánásványokról
5.1.38. Magnesium calcinatum [fuscoj nigrum compactum [terreumj e montibus Leodiensibus e distric tum Zirzensi 5.1.55. Magnesium calcinatum (griseo) [plumbeoj nigrum compactum reniforme ad Epplin propt: Zirz 5.1.56. Magnesium calcinatum - - - ad Epplin prope Zirz 5.1.57. Magnesium calcinatum [pchraceo] (griseo) nigrum [cum ochra crj inque magnesium habere ad Zirz 5.1.60. Magnesium calcinatum (griseo nigrum compactum) [idem quod Nro 57 absque ochra Fordítás : 5.1.2. Magnesium calcinatum, szürke (kissé) tömött, (félig) ólomfényű, [fekete magnéziumban, Eplény mellett^ Zirc közelében 5.1.3. Magnesium calcinatum, szürkésfekete, a zirci Szt. István bányából $.1.31. Magnesium calcinatum, [vas^ [(szürkés-)] fekete, tömött, a lödi hegyekből a Szt. István bányából, Zirci kerület 5.1.38. Magnesium calcinatum, (sötétül fekete, tömött [földes] , a lődi hegyekből, a zirci kerület bői 1 J u J 5.1.55. Magnesium calcinatum, (szürkés) [ólom-^] fekete, tömött [yesésj, Eplény mellett, Zi:c köze lében $.1.56. Magnesium calcinatum, - - - , Eplény mellett, Zirc közelében $.1.57. Magnesium calcinatum, [ökkeresj (szürkés) fekete T vas-okkerrel, mely magnesiumot tártai maz], Zirc mellett L $.1.60. Magnesium calcinatum, (szürkés fekete, tömött) [mint az 57. szám, vasokker nélkül] 2. Bakonyi mangánásványok KITAIBEL PÁL ásványgyűjteményének katalógusában 183. Magnesium mineralisatum nigrum, coloris caeruleo nigri, forma perforatum - Városlőd, vasbánya 184. Magnesium mineralisatum nigrum terreum - Úrkút Fordítása: 183. Magnesium mineralisatum, kékesfekete színű, lukacsos 184. Magnesium mineralisatum, fekete, földes 3. Jegyzetek a Függelékhez - A "5" és "o" jel a magnesium (Mg,Mn) illetve a ferrum (Fe) alkimista jele. - A mangánt és a magnéziumot elemi állapotban csak 1784-ben, illetve 1800-ban állították elő. Addig azt hitték, hogy a már korábban ismert mangán(IV)-oxid és a magnézium-oxid egy elem két vegyülete, ezt mutatja a "magnesia nigra" és "magnesia alba" név is. A zavaró névazonosság elkerülésére alkották meg a XVIII-XIX. század fordulóján a "mangnesium" kifejezést, melynek gyökerei a már 1596-ban CAESALPINUS által a pirolúzitra használt "Lapis manganensis" terminusra nyúlnak vissza. - A XVIII. század végi (WERNER előtti) ásványrendszertanok a fémes elemek ásványait (az érceket) három alaptípusra osztották: 1. metalla nativa (termésfémek), 2. metalla mineralisata ("ásványok fémek") és 3. metalla calcinata vagy ochrae metalli ("meszes" vagy "földes fémek"). A mai osztályozás szerint a 2. csoport legnagyobb része szulfid, a 3. csoportba pedig főként oxidok, karbonátok, szulfátok stb. tartoztak. A PILLER-katalógus "magnesium calcinatum" kifejezése megegyezik ZAY "magnesium calciforme", illetve WERNER" magnesium ochraceum" terminusával, jelentése mai értelemben kb. "oxidos mangánérc" lehet. - A XIX. századra a latin elnevezések használata lassan túlhaladottá vált, mivel az újabb rendszertanok szinte kivétel nélkül nemzeti nyelveken jelentek meg. A JÓNÁS által KITAIBEL gyűjteményének összeírásakor alkalmazott "magnesium mineralisatum nigrum" kifejezés a werneri "schwarz Braunsteinerz"-cel párhuzamosítható, fekete mangánércet (kb. pszilomelánt) jelent.
