Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)
ESZTERHÁS ISTVÁN: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai
arra gondolhatunk, hogy betyárlegendája ia volt a barlangnak. A Konyhában tüzelési nyom /hamu, faszén, korom/ található - kéményén a füst valószínűleg maradéktalanul képes távozni. A közelmúltban történt bivakolás nyomai /üvegtörmelék, söröskupak, stb./ is megtalálható benne. Hazai viszonylatban jelentősebb méretű bazaltbarlangnak számit. A turisztikai irodalom /CSIKY, 1953; DORNYAY,1958 ; DORNYAI-VIGYÁZÓ, 1934; ESZTERHAS, 1983/ is emliti, továbbá az országos kék tura utvonala megközelíti, melyből kék barlangjelzéses ut ágazik ki a barlang felé, de a közeléban működő két bazaltbánya tevékenysége miatt egyre kevesebb kiránduló tekinti meg. Tudományos feldolgozása jelentőségét csak növelné - különösen litológiai, biológiai, paleontológiái cs történelmi kutatása látszik biztatónak. A rá vonatkozó irodalom sorszámai: 1,2,3,4,5,6,7,8,12,13,14,15»16,17,18,19,21. 5. Kőajtós-barlang A nagygörbői bányától mintegy 450 m-re lelhetünk az ^üregre, ahol a Bazaltutca mar két párhuzamos repedesrendszerré vált. A felső /délkeleti/ kisebb, un. "mellélkutca" törmelékboritotta, hegy felőli aljában, az alacsony sziklafal tövében, a Vadlány-liktól kb. 40 m-rel délnyugatra találjuk a barlangot. Aknaszerü bejárata a szürke bazalt nagyméretű tuskoi közül nyilik lefelé. A barlangot 1985. szeptember 14-én találtuk meg, illetve tártuk fel. Bejárata ekkor még nem látszott, de a kőtuskók fedte mennyezetének résein beláttunk a barlangba. A legoptimálisabbnak látszó helyen nagykalapáccsal részben szétvertünk egy nagyobb ko*vet, mely aztán becsúszott az üregbe. Ezáltal megnyilt a barlang, kinyílott a "kőajtó", amiről aztán nevét kapta a barlang. A korábbi időből, mivel uj feltárásról van szó, nyilván nem lehetett semmi irodalmi emlitése. A bejárati nyilas 90 X 30 cm, ezen átbújva már 1,10 m-re elérjük a barlang alját. Maga a barlang egy nagyjából észak-déli irányú hosszanti kuszójárat. Magassága 40 ós 90 cm között változik. Keleti fala egybefüggő hatalmas bazaltlap, nyugati fala és mennyezete több nagy bazalttuskoból áll. Szélessége átlagosan 60-80 cm, de van egy 30 cm-es szük rész is benne. Alján kőtörmeléket alig tartalmazó kitöltés van. Teljes hossza 6,50 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség, de talán egy elemlámpa hasznos lehet. A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus barlangnak tekintjük. A barlang keleti falától eltávolodott és annak nekitámaszkodó kőtömbök hézaga alkotja az üreget. Élővilágából korongcsigákat /Aegopis verticillus/, barlangi keresztespókokat /Meta menardi/, vörös csipkésbagoly lapkéket /Scoleopterix libatrix/ és iszapszunyogokat /Limonia nubeculosa/ vettünk észre. Aljának kitöltése ásatásra alkalmasnak látszik. Helyi jelentőségű kisebb barlang, melynek faunisztikai és paleontológiái kutatása biztatónak látszik. Irodalmi emlitése nincs. 6. Kőkamra Egyéb elnevezései: Kukámra, Zsivány-barlang, Zsiványbarlang. A nagygörbői bányától kb. 450 m-re van a barlang a Bazaltutca főágának délkeleti oldalában, a bazaltorgonák után mintegy 30 m-rel. A Bazaltutca alján levő alig járt ösvénytől kb. 4 m relativ magasságban, kis kőfolyas fejénél szürke bazaltból levő sziklafal hasadékában van a barlang északnyugat felé néző szája. A barlang előterét 3X4 m-es sziklaudvar képzi, melynek első fele teljesen nyitott, a hátsó része pedig sziklaereszt képez. E sziklaereszből nyilik jobbra és balra is a tulajdonképpeni barlang. A jobb oldali rész egy 2. m hosszú, omladékos tetejű,guggolva járható folyosóval kezdődik - szélessége 60 cm, magassága 70 cm. ez a folyosó vezet a háromszög-alaprajzú, magas fülkébe. A fülke alsó mérete nagyjából 1,50 m, magassága eléri a 4 m-t. Belőle a sziklafal frontja felé egy keskenyedő rés vezet, mely aztán járható nyilassal, "ablakkal" a külszinre lyukad. Ellenkező irányba is vezet belőle egy lépcsőzetesen emelkedő és szintén keskenyedő rés a Bazaltutca mellékutcája felé, mely bár szintén a külszinre lyukad, de járhatatlanul szük. A sziklaereszből balra nyiló barlangrész egy 3 m hosszú L-aleku alacsony járat. A barlang összhossza 11,90 m. A korábbi irodalomban /1EEL-ÖSSY 1959/ emiitett kb. 4 m-es hossz valószinUleg csak a jobb oldali folyosó ós fülke /vagy netán az udvar/ becsült hossza. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű üregnek tekintjük /0Z0RAY, I960 és SZENTES, 1971/.
