Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)

ESZTERHÁS ISTVÁN: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai

lángjaira vonatkozóak közlil. Az előbbiekkel együtt 17 műben van emlitve, vagy leirva - bár ezek egy része egymást idézi /vö: irodalomjegyzék/. A barlang bejárati aknájának szája szabálytalan négyszögalaku. Mérete átlói mentén kb. 1,5 X 1 m. E bejáratot a rövidebb átló vonalában egy ferdén beszorult kőlap két nyilasra osztja. A 45°-osan lejtő, 2,50 m-es Bejárati-akna a 2,70 m széles csarnokkal kezdődő bejárati-folyosóba torkollik. A folyosó 6,80 m hosszú, a. továbbiakban átlagosan 1 m széles és 2-2,8 m magas, téglalapformaju keresztszelvénnyel folytatódik. Oldalfalait és mennyezetét nagy darabokra töredezett, egyenes lapu szürke bazalt alkotja. A bal oldali falat alkotó táblák elég instabilak, közülük már több kicsúszott, hiányukkal un. "kőasztalokat" alkotva és a helyükön lévő táblák közül néhány jelenleg is mozgatható. A folyosó alját kisebb-nagyobb darabokból álló bazalttörmelék képzi. E bejárati-folyosón át érkezünk a barlang legnagyobb, "Konyha"-nak nevezett termébe. A Konyha a folyosó folytatásában mért szélessége 3 m, az erre keresztben lévő hossza 5,20 m. Falai a folyosóhoz hasonlóak, mennyezetének közepén /a járószinttől mérve/ egy 356 cm magas vakkürtő, a bal oldali sarokban pedig egy a külszinre szakadó, légáramjárta, szük, 4 m-es kémény van. A Konyha jobb oldali falának szögletéből induló rés is összeköttetésben van a felszínnel - enyhe derengés látszik benne és huzatol is. A bal oldalon lévő fülkéből pedig egy szük mély rés, az un. Kut mélyül le 5,60 m-ig. A Kut fölötti falrészen fehér, meszes kiválás látható. A Konyha aljét középre lejtő köves törmelék tölti ki. A Konyha Bejárati-folyosóval szemközti falának aljából alacsony, szifonszerü Atbujón kúszhatunk ót a burlang másik termébe, az un. Szobába. A Szoba több részre tagolható 5,40 m hosszú, változó szélességű /1,20 - 3,00 m/ és magasságú /1,00-4,00 m/ terem. Falai hasonlóak a Konyháéhoz, mennyezetén egy 4 m-es vakkürtő található, ez alatt pedig guanó-halom. Alját a bazalttömbök lépcsőkre tagolják, a legszélesebb részen pedig morzsalékos törmelék van. A Szoba jobb oldali feléből egy 3,70 m hosszú, 60 cm széles, 210-240 cm magas un. Fülke indul. Ennek bal oldali falában levő kis beugróban szintén láthatunk fehér, meszes kiválást. A Fülke végének jobb oldalából 25 cm keskeny, de 3 m magas, 2 m hosszan mérhető /de tovább is folytatódó/ rés nyilik a külszinre, mely már nem járható végig. A barlang teljes hossza 24,30 ra, függőleges kiterjedése a Kúttal együtt 9,45 m, a bejárattól a legmélyebben fekvő járható hely -4,20 m-re a Szoba kiszélesedő részén van. A korábbi leirésban /CSIKI, 1953/ 20 m-ben lett megadva hossza, de az a Fülkét és annak jobb oldali rését számitáson kivül hagyta - LEÉL-ÖSSY /1959/ említésében pedig csak 10 m szerepel, mert a Konyhán tuli részek lemaradtak - mások pedig az előbbi két adat közül fogadták el valamelyiket. Bejáráshoz egyszerű, barlangjáró alapszerelés, lámpa szükséges. E barlang is a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük /0Z0RAY, I960; SZENTES, 1971/. A Bazaltutcával egyidőben keletkezett, amikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve megsuvadt. E mozgás a Bazaltutca árkával megegyező irányú és erre merőleges széthúzódó repedéseket hozott létre. Egy ilyen keresztirányú repedés adja a barlang hossztengely szerint kiterjedését és több kisebb, a bazaltutcával párhuzamos repedés pedig a barlang kiszélesedő részeiben figyelhető meg. Meglehetősen száraz, komfortos hatást keltő barlang. A Kut fölötti falon és a Fülke bal oldali beugrójában észlelt fehér, meszes kiválást még nem volt alkalmunk petrográfiailag megvizsgálni, de valószínűnek látszik, hogy az a meglehetősen nagy mésztartalmú pannon homokos rétegekből származik és onnan kapilláris viz hozta fel a bazaltrepedés falára. Faunájából feltűnően sok fajjal találkoztunk néhány órás ott tartózkodásunk alatt, igy: éticsigát /Helix pomatia/ orsóscsigát /Lacinaria sp./, korongcsigát /Aegopis verticillus/, barlangi keresztespókot /Meta menardi/, tegzest /Stenophylax permistufî/, vörös csipkésbagoly lepkét /Scoliopterix libatrix/, iszapszunyogot /Limonia nubeculosa/ és egy denevért, mely vagy.közönséges /Myotis myotis/, vagy hegyesorru /Myotis blythi oxnignathus/ láttunk. A csigák mindegyike elpusztult állatok háza - a többiek élo példányok voltak. A Szoba vakkürtje alatt felhalmozódott guanó, arra utal, hogy e helyre rendszeresen viszszatérnek a denevérek. Paleontológiái és történelmi ásatása valószínűen hozna eredményeket. Mind a . Konyha és mind a Szoba, valamint annak Fülkéje ásatásra alkalmas törmelékkel van kitöltve. Mint erre korábban utaltam, elképzelhető, hogy a barlang korábban lakott volt. Erre nevein kivül, komfortos hatása, mérete és beosztása is utal. PÁPA MIKLÓS /1943/ a következőket irja : "Egészen különleges helyet foglalnak el a barlangok romantikus történetében a Vadlány-barlangok, vagy ahogyan a nép nevezi vadlánlikak. A Balaton közelben négy is van, Diáson, Válluson, Rezi vára közelében és a Kovácsi-hegyen. Utóbbi a legérdekesebb, mert kőtüzhely, kőágy, kőasztal stb. is van benne. Szóval be van rendezve. A néphit szerint egy szerencsétlen elbujdosott leány tengette itt életét." Neveiből