Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)

DR. TÓTH SÁNDOR: A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) fürkészlégy parazitái (Diptera: Tachinidae) II.

Ceranthia samarensis /VILLENEUVE, 1921/ Pontos elterjedése még kevésbé ismert. A Káspi-tó mellől /Semara-Kujbisev/ írták le. Azóta megtalálták Franciaországban, Svájcban, az NSZK-ban, Ausztriá­ban, Svédország déli részén, Leningrádban és Magyarországon is. Nálunk ritka, eddig csak BakonybélbŐl, Csévharasztról ós Várgesztesről ismerjük az előfordu­lását. Az utóbbi helyen gyűjtött Orgyia recena HUBN. hernyókból sikerült ki­nevelni is. MILLS et al. /1986/ a gyapjaspille paraziták kutatása érdekében 2-3 fokozatú lárvákat helyezett ki. A vizsgálat során azt tapasztalták, hogy az 50 %-ban parazitáit hernyók 30 %-a /1983-;1985-ben/ a Ceranthia samarensis parazitalása következtében pusztult el. MIHÁLYI /1986/ szerint Dél-Francia­országban a fiatal Lymantria dispar L. hernyóknak 30 %-át Ceranthia samaren­sis pusztította el. Nálunk ritkasága, miatt valószínűleg lényegesen kisebb a ­jelentősége. Igaz, hogy egyelőre az ennek esetleg ellenkező jet bizonyító ha­zai vizsgálatok Is hiányoznak még. Mivel lényegében monofág fajról van szó /csupán egyetlen alkalommal nevelték ki az Orgyia recens-bői/, mely a gazda­állatot a lárvafejlődés viszonylag korai szakaszában pusztítja el /csökkentve ezzel a károkozást/, a jövőben nagy szerepe lehet a gyapjaslepke elleni véde­kezésben. Winthemia venusta/MEIGEN,1824/ Európában /NSZK, NDK, Olaszország, Szlovákia, a Szovjetunió európai részén • Tartutól-Leningrédig/, Dél-Szibériában^a Kuril-szigeteken éa Japánban gyűjtöt­ték. Magyarországról még nem került elő, MIHÁLYI /1986/ munkájában zárójeles faj. HERTING /1960/ alapvető munkájában nem szerepel. Életmódjáról Jceveset tu­dunk. Az Eudia pavonia L. és a Lymantria diepar L. hernyójából nevelték ki. Exorista faaciata /FALLEN, 1820/ Előfordul Európában, északon Angliáig és Skandináviáig, a Szovjetunió európai területén, Dél-Szibériában és Mongóliában. Magyarországon ritka /Budapest, Tom pa és a Bakonyban Fenyőfő/. Morfológiailag nagyon közel áll az Exorista larva­rum L.- hez, de ökológiai igényei eltérnek. Polifág faj, gazdavélesztásábsn alig tér el az Exorista larvarum L.-től. A iegfc-'bb különbség HERTING /1960/ szerint az, hogy a Lymantria diepar L. és a Lymantria. monacha nem szerepel a gazdái között. Éppen ezért nem tekinthetjük megbízhatónak SISOJEVIC /1975/ a­datát, mely szerint a fajt a Lymantria dispar L. parazitájaként írja le. Exorista segregate RONDANI, 1859 SIMONS et al /1969/ szerint a palearktikum nyuçeti felében, HERTING /1987/ szer+nt közelebbről e Mediterráneumban, Ukrajnában, a Trenozkeukázusben, Kö­zép-Azsiáben és Mongóliáben él. MIHÁLYI /1986/ nem említi a fajt, feltehetően hazánkból még nem került elő. Igaz, hogy egy segregate szerepel s szerzőnél e Phorocera /Parasetigene/ silvestris R.-D. ez in on ímjaként. Az Exorista segrega­te ROND, ezonben mind SIMONS et al. /1979/-nél, mind HERTING /1960, 19847-nel Önálló faj. Érdekesnek találom, hogy a Lymentria dispar L. parezitáivel Jugosz láviáben behetóen foglelkozott SISOJEVIC /1975/ nem említi a fajt. Lehetséges talán, hogy összekeverte az Exorista fasciate-vel? Bár e Földközi-tenger men­tén gyakori, HERTING /1960/ is feltételezi, hogy elighe nyomul be Közép-Euró­pába .Megyarorezág déli területein ezért esetleges felbukkanása nem zárható ki. Polifág faj, mely északi rokonaihoz hesonlóen elsősorben szövőlepkék perezitá­ja. Gazdái között számos többé-kevésbé jelentős erdészeti és gyümölcsfakárte­vő található: Lymantria dispar L. , Euproctis chrysorrhoea L., Orgyie dubia, Dendrolimus pini L., Lasiocampa quercus L., Gastropeche quercifolie L., Hyph­antria cunee DRURY, Aporie cretaegi L. stb. Exorista rossice MESNIL, I960 Eddig esek Közép-Ázsiából /Tádzsikisztán/ és Törökországból ismerjük. Polifág, a Lymantrie disper L. gyekori perazitája /SABROSKY-REARDON 1976/. A szerzők munkájában telelhetünk további Lymantria dispar L. parazitákat a Palearktikum keleti részéből : Exorista japonica /T0WSED/, Palexorista disparis SABROSKY. A továbbiakban táblázatos formában foglelom össze e rendelkezésemre álló ede­tok alapján a Lymantrie diaper L. a Paleerktikumból ismert Tachinidae parazi­táit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom