Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)
PODLUSSÁNY ATTILA: A Bakony hegység cickányormányos faunája (Coleoptera: Apionidae)
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MŰZEUM KÖZLEMÉNYEI 7—1988 A BAKONY HEGYSÉG CICKANYORMÁNYOS FAUNÁJA (COLEOPTERA: APIONIDAE) PODLUSSÁNY ATTILA Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: Apionidae fauna of the Bakony mountains - I have treated the Apionidae material of the museums of Hungary and that of several important private collections. In more than 10 years research I have written up 98 Apion species from Bakony mountain. Thanks to the excellent contemporary literature the determination of the species seems to be reliable. The map codes of the collecting-places correspond to codes of the European UTM (Universal Transverse Mercator) , which make the treatment of the faunistic data possible with a computer . BEVEZETŐ A Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársai és számos hivatásos és amatör kutató munkálkodott már "A Bakony természeti képe" kutatási programban, amikor 1976-ban csatlakoztam hozzájuk. Vállaltam a Bakony hegység Rhynchophora faunájának feltárását. Először a magyar múzeumok Apion-anyaganak feldolgozásába kezdtem. Nem jártam töretlen úton. Elődeim munkáját azonban a legújabb és legjobbnak tartott irodalmak alapján (lásd irodalomjegyzékben) revideáltam. Minden példányt determináltam, s az adatokat adatlapokra rögzítettem. f Az adatlapokról kigyűjtöttem a Bakony hegységből származó adatokat. Igy állapítottam meg, hogy 1976-ig 76 Apion-fajt gyűjtöttek elődeink a Bakonyban. Az adatok közé nem vettem fel irodalmi adatokat, mivel azokat nem állt módomban leellenőrizni. Meg kell azonban említenem, hogy KUTHY Dezső 1896-ban a Fauna Regni Hungariae-ban közölt Apion-fajok között "Zircz" és "Kesztnely" lelőhellyel 4 Apion-fajt említ (hol osericeum, hookeri, curvlroatre, longirostre). Sajnos a gyakori előfordulású fajoknál gyűjtőhelyeket nem közöl, s igy nem lehet megállapítani, hogy mely fajokat ismerték még a Bakonyböl 1896-ban. Egy későbbi irodalomban 1907-ben WACHSMANN Ferenc: "Pipa és vidékének bogárfaunája" című munkájában már 18 Apion-fajt említ, melyeket öccsével WACHSMANN Jánossal gyűjtött (pomonae, craccae, subulatum, penetrans, holosericeum, urticarium, aeneum, aprlcans, pubescens, senlculus, longirostre, trifolii, ruficrus, fillrostre, laevlgatum, míniatum, frumentarium, ^lolaceum) . Ezekből a gyűjtésekből fennmaradt néhány példányt találtam a TtM Állattárának bogárgyűjteményében. Ezek közUl került ki a legrégebbi bakonyi adat. Pontosan 100 évvel ezelőtt, 1889-ben WACHSMANN Ferenc Bakonybél környékén gyűjtött egy Apion sanguineum DEGEER fajt. Mivel ez a faj hiányzik az 1907-es idézett munkájában felsorolt fajok közül, elképzelhető, hogy téves vagy későbbi determinálás miatt maradt ki. 1976-ban egy lelkes kutatócsoporttal intenzív gyűjtőmunkába kezdtünk. Először a tömeggyűjtési módszerek (fűhálózás, kopogtatás, talajrostálás, talajcsapdázás, stb.) alkalmazásával igyekeztünk végig gyűjteni a Bakony jellegzetes tájait: a Balaton-felvidéket, a Keszthe1 yi-hegységet, a Keleti- és a Deli-Bakonyt, a Bakonyalját és a Magas-Bakonyt. A nagy tömegű bogáranyagbó\ a feldolgozás során sorra kerültek elő a Bakony faunájára nézve új fajok. Igy fogtuk meg az igen ritka orientale, austrlacum, detrltum és compactum fajokat, és a gyakori fajok nagy többségét. Megfogtuk a magyar irodalomban korábban nem ismert fallens, afer, es a pseudocerdo fajokat is. Az irodalomból megismert tápnövényeket felkutatva sikerült megfogni a simile, obiivium, pallipes és a gracilipes fajokat. Nagy szenzáció volt 1978-ban a variegatum gyűjtése a fagyöngyről. Ezt a fajt az elmúlt 50 évben nem gyűjtötték Közép-Európában. Szintén jelentős eredménynek tartom a cylindricolle gyűjtését Dörgicsén. Ez az új lelőhely egyben a faj legnyugatibb ismert elterjedési hatara. Korábban C3upán irodalmi adatok utaltak a magyar faunában jelen levő subulatum fajra,
