Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)
ESZTERHÁS ISTVÁN: A Tátika bazaltbarlangjai
IRODALOM - LITERATUR .BERTALAN K. /1958/: Magyarország nem karsztos eredetű "barlangjai - Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató p.13-21BERTALAN K./1972/: Barlangok - in Deák M: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához Veszprém L 33 - XII. - MAPI kiadvány Bp. ESZTERHÁS I. /1983/: A Bakony barlangjai - in Mészáros Gy: Bakony, Balatonfelvidék - Medicina Könyvkiadó Bp. p. 66. ESZTERHÁS I. /1984/: Lista a Bakony barlangjairól - Polia Musei Historico-naturalis Bokonyiensis - Zirc p. 13-30 JUGOVICS L. /1948/: Adatok a Tátika-Prága-Sarvaly-hegyek vulkanológiai felépítéséhez - Föld. Közi. LXXVIII. köt. 1-12. füz. Bp. p. 196-205. JUGOVICS L. /1951/: Zalaszántó-Zsidi-medence bazalthegyeinek /Tátika-csoport/ felépitése - MAPI évi jelentése az 1945-47. évekről II.köt. Bp. p.259-290 JUGOVICS L./1959/: Vulkanológiai és kőzettani megfigyelések a Tátika-csoport bazalthegyein - MAPI évi jelentése az 1955-56. évekről Bp. p. 153-178. JUGOVICS-CSAÍfKNÉ/1956/: A Tátika-bazaltcsoport fekü-és fedőhomokjának eredete - MAPI évi jelentés Bp. p. 179-189. KORDOg L. /1984/: Magyarország barlangjai - Gondolat Könyvkiadó Bp. p. 306. LEEL-OSSY S. /1959/: Jelentés az 1959,évi karszt-és barlangkutatásaimról Karszt-és Barlangkutatási Tájékoztató Bp. /dec./ p. 29-31. MARGITTAY R. /1936/: A Balaton-part vár-és templomromjai - Balatonendréd 900 éves község Bp. p. 48. MARGITTAY R. /1942/: A Balaton-felvidék barlangjai - Balatoni Kurir Bp. /jun. 30./ p. 2-3. MAURITZ B. /1948/: A dunántúli bazaltok kőzetkémiai viszonyai - Földt. Közi. LXXVIII. köt. 1-12 fUz. Bp. p. 134-169. MAURITZ-HAHWOOD/1936/: A Tátika-csoport bazaltos kőzetei - Mat. ós Termtud. Ert. Bp. LV. köt. I.rész, p. 75-103. ÖRVÖS J. /1965/: Balaton-felvidék - Sport Lap- és Könyvkiadó Bp. p. 248. SZEM ER LEY /1848/: Balatoni képes útikalauz SZENTES GY./I97I/: Caves Formed in the Volcanic Roks of Hungary - Karszt- és Barlangkutatás Bp. p. 117-129. VËNCZLIK L. /1976/: Tátika vára - Zalaszántó, túraútvonalak - in Dely X: Vár•fcurák kalauza, Dunántúl - Medicina Könyvkiadó Bp. p. 289. VITALIS I. /1911/: A Balaton-felvidéki bazaltok - A Balaton Tud. Tanul. Ered. Tihany II. köt. 2. fejezet, p. 1-169. Anonim /1953/: Megtaláltak a Tátika Remete-barlangját - Idegenforgalmi Tájékoztató T/.évf. 5- az. Bp. /máj.15./ p. 28. DIE BASALTHÖHLEN DES GEBIRGES TÁTIKA Das Tátika ist ein auf Sandboden gelagertes Gebirge mit der Form eines doppelten Stumpfkegels, das sich im westlichen Teil des Bakonya befindet. Während des ehemaligen Vulkanismus dieses Gebietes war aus der dünnflüssigen Lava ein schwarzer Bcsaltachicht entatanden, der sich in Säulen aufgeteilt hatte. Kund um dem Basaltkegel wurde das Sandstein allmählich zerstört,und auf dieser Weise hat sich der Basaltschicht m eme relativ erhöhte Lage emporgehoben. Jedoch ist auch das sandige Grundgestein unter dem Basaltschicht - wenn auch in bescheidenerem Masse - vor allem auf seinen Rändern einer ständigen Zerstörung /Ero3ion/ ausgesetzt, und zwar infolge einer Herauspressung sowie unterirdischer linearer Erosion. Dadurch wird die Unterstützung des Basaltschichtes an seinen Rändern instabil gemacht: die Basaltdecke wird zerbröckelt und seine losgelösten Teile rutschen in Tiefe herunter. Aus einigen der entstandenen Splaten halxm sich im Laufe der Zeit tektonische oder utektonische Höhlen gebildet. In dem Unteren Rande des Gebirges Tátika sind 7 solche postgenetische Basalthöhlen vorhanden. Am bedeutendsten von ihnen ist die ungef. 40 m lenge "Remete-barlang"/Einoiedler-Höhle/, die entlang einer mitdem Rande der Basaltdecko parallel laufenden Bruchlinie entstanden war, an seiner Wand, die von schwarzen Baault3äulen gebildet wird, sieht man stellenweise Kalzit-Tropfsteine. A szerző cime /Anschrift des Verfassers/: ESZTERHÁS Iatvén H-8045 iBztlmér Köztársaság u. 157.
