Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. TÓTH SÁNDOR: Adatok "A Bakony természeti képe" program negyedszázados történetéhez

ket, céhtörténeti emlékeket. A gyűjtó'munka eredményeképpen „A Bakony faragóművészete, Zirc és környékének földtani története és a dudari szén" címmel kiállítás nyílt 1953. január 25-én a zirci járási művelődési házban. 1955-ben sikerült a vájártanuló iskolától megszerezni a volt apátsági épületben a rend fennállása idején is múzeumi célokat szolgáló két nagy termet és az oda vezető folyosót. így a művelődési házból átköltöztették az értékes gyűjteményt. A belső, legnagyobb teremben helyezték el a fafaragásokat, régi bútorokat, népi hangszereket, a betyárvilág emlékeit. A kisebb teremben erdészeti, vadászati és bányászati kiállítást rendeztek be. A Reguly-anyag a folyosóra került. Ettől az időtől kezdve már a községi tanács is támogatta anyagilag a múzeumot, felismerve, hogy a kiállítás Zirc hírnevét öregbíti. A hagyományokkal rendelkező, a forgalmas 82-es útvonalon fekvő, és a turistákat vonzó Bakony központjában, Zircen egész éven át látható kiállítás ugyanis hamarosan Veszprém megye egyik leglátogatottabb kismúzeuma lett. 1962-ben jött létre A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, mely egységes szervezeti keretbe foglalta a megyében található múzeumok többségét. Az előbb községi, majd a zirci járási tanács kezelésében lévő Reguly Antal Múzeum is a megyei tanács közvetlen irányítása alá tartozó múzeumi szervezet tagja lett, így fenntartása, fejlesztése véglegesen megoldódott. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1963-ban tataroztatta a helyiségeket és — bár lényeges változtatások nélkül - újjá rendezte a kiállítást. Mindössze a Reguly-kiállítást szüntették meg, annak anyaga átkerült a Reguly Antal Könyvtárba, ahol nagyobb területen, kibővítve, 1964-ben hozták létre az ott most is látható Reguly emlékkiállítást. 1965-ben készült el a 9 tárlóból áüó geológiai bemutató, mely a Bakony földtörténetéről, ősmaradványairól, kőzeteiről, ásványi kincseiről nyújt ismereteket. A múzeumok tanácsi kezelésbe kerülése kedvező hatással volt a természettudományi muzeológia fejlődésére is. A megyei tanács erkölcsi és anyagi támogatása lehetővé tette, hogy a Bakony vidékének szép hagyományokkal rendelkező, régi múltra visszatekintő természettudományi kutatását kiszélesítsék. A századforduló idején ugyanis nagyszabású természet- és történettudományi kutatás folyt vidékünkön. Id. Lóczy Lajos vezetésével a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia és egyéb intézmények támogatásával a Balatont és annak tágabb környékét tanulmányozták hazánk legkiválóbb tudósai, köztük Laczkó Dezső geológus, a veszprémi múzeum alapító igazgatója. A kutatások eredményei a Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei könyvsorozatban jelentek meg, majdnem három 1. ábra: A Balaton-Monográfia a Balaton faunájának ismertetését tartalmazó kötetének címlapja 2. ábra: „A Bakony természeti képe" program tanulmányozási tervének boritólapja