Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. SZABÓ ISTVÁN: A Keszthelyi-hegység növényvilágának kutatása

Rezi - Hosszúhegy, Várhegy, Csornakút, Keszthely - közbirtokossági erdő, Bottyán-hát, Nagy-messzelátó, Szorosad, Gyötrös nyiladéka, Vállus - Iván-hát, Képestó putri, Szentmiklós-völgy, Csetény, Váradtető, Vékonycser, Gyenesdiás - Széktető, Vonyarcvashegy - Nyulas, Győrök - Boncsos-tető, Halagos, Márványkőfejtő,* Csornakút, Daraberdő, Köves-tető, Pórakháti-völgy, Bece - Csereságya, Rezicser ! 1764. Convallaria majális L. - SZHW, BORBÄS 1900 Gyenes; Fagyoskereszt Csetény és a Pörkölt -hegyek kányában, Bottyán-hát, Magyal-tető ! (ritkán hoz virágot). 1771. Tamus communis L. - ÁRVAY, BORBÁS 1900; BODNÁR 1957; PRISZTER I960; Zsiderkút-Daraberdő bükköse f, Gyenesdiás-Vonyarcvashegy tölgyesek, molyhostölgy szálerdők, esetenként bokorerdők szélein, Csereságya ! 11 &6. Iris graminea L. incl. subsp. pseudocyperus (SCHUR) JÁV. - SZODFRIDT 1959 Rezi vár melletti tisztás; u. ott Orno-Quercetum szegélyében ! 1810. Cephalanthera rubra (L.) RICH. - SZHW; Putri-bükk, gyenesi Ló-hegy ! 1811. C. damasonium (MILL.) CR. - Tátika - Tinóhálás ! 1812. C. longifolia (HUDS.) FRITSCH-BORBÄS 1900 Rezivár felé; Meleg-hegy, Bottyán-hát, Fagyoskereszt stb. ! 1818. Limodorum abortivum (L.) SW. - BORBÁS 1900 a Szenczy féle csókakői adatot bizonytalannak tartja, s csak a badacsonyit ítéli igazinak; azóta tudjuk, hogy gyakori: KőmeU (Almádi L-val), Szárhegy alatt, Piükán — Szoroshad !, cönol: CSAPODY 1962. 1820. Neottia nidus-avis (L.) RICH. - SZHW, BORBÁS 1900; gyakori: Sarvaly-erdő, Tátika Szántó felőh hegylába, Pető hegy, Cseri-völgy! 1828. Platanthera chlorantha (CUST.) RCHB. - BORBÁS 1900 Gyenes völgyeiben, SZHW Khely P. bifolia; NÉMETH 1978 Gyenesdiás Querco petr.-Carp., Ederics; Paphegyi-nyereg, Száf4iegy nyüadékában „seregesen"! 1834. Ophrys fuciflora (SCHMIDT) MOENCH - BODNÁR 1957 Tomaj és Rezivár (Wierzbicky), Gyenesdiás-Vállus; Németh F. Gula-tető (ex verbis). 1836. Orchis morio L. - BORBÁS 1900; gyakori, különösen népes állománya a Vári-völgyben itt subsp. morio f. valida ! 1837. O. coriophora L. - Csókakő SZHW; Balatonpart: keszthelyi szabadstrand és B. berény !, de f. 1838. O. ustulata L. - SZHW; Tüskéslápa ! 1839. O. tridentata SCOP. - SZENCZY; Gyenesdiás fölött, különösen Tüskéslápa ! 1842. O. purpurea HUDS. Kitaibel; Csókakő SZHW; BORBÁS 1900 Gyenes völgyei; Pórakháti- és Büdöskúti-völgy, Csókakő Tusakos ... ! gyakori. 1846. Traunsteinera globosa (L.) RCHB. - Soó Synopsis: Keszthelyiéig. f> őe Vadlány-domb - Tüskéslápa! (jó kosboros hely). 1852. Anacamptis pyramidalis (L.) RICH. - SZHW, Borbás 1900 Szorosad; u. itt az előzővel ! 1853. Himantoglossum hircinum (L.) SPR. - BORBÁS 1900 Büdöskút körül; Almádi L-val hiába kerestük Gyenesdiás fölött, ahol az 1960-as években Boros és Priszter társaságában látta; 1974-ben megtaláltam: Szoroshad, Pilikán, Pénzesgödrök. Taxonómiai revideálása indokolt: SOÓ 1985. p. 77. 1933. Carex alba SCOP. - Púpos-hegy alatt és Nagy-akolvölgy !; SZHW, BORBÁS 1900: Khely, Gyenes, B.sztgyörgy, Tátika (Piers); FEKETE 1964. 1972. Festuca amethystina L. - (BORBÁS 1900 SZHW); FEKETE 1964 Bánya-hegy, Kígyós-völgy, Vadvízárok, Pető-hegy, Nagyakolvölgyben és Vadvíz-árokban ! 2010. Poa badensis HAENKE - SZHW (P. alpina), BORBÁS 1900: Khely, Gyenes; Öreg-széktető, Ló-hegy - le Gyenesig, Bece, Putri-bükk porló dolomiton ! 2080. Calamgrostis varia (SCHRAD.) HOST - BORBÁS 1900 „Khely magasabb hegyein!!";FEKETE 1964 az 1972. előfordulási helyein; Púpos-hegy, Szentilona-és Nagy-akolvölgy! Növénytársulások, vegetáció-egységek Dolomitkopárok és sziklagyepek A dolomitfelszínek befüvesedésének és beerdősödésének szukcesszió-sorozatát alapvetően meghatározzák a kőzettani, víz- és hőgazdálkodási sajátosságok: a dolomit erőteljesen aprózódik, törmelékei éles sarkosak, mozgó váztalaján az erózió által akadályozott és nagyon lassú a talajfejlődés, a csapadékvizet gyorsan átereszti, szélsőségesen felhevül vagy lehűl. A dolomitkopárok értékes koratavaszi dísze az aprótermetű Hornungia petraea, a Draba lasiocarpa sokszor porló dolomiton a Poa badensis. A Fimbriaria saccata a moha-tarkazuzmó társulások felé jelent kapcsolatot, melyek kontinentálisak, szinte félsivatagi jellegűek, általában a nyílt dolomit sziklagyepek fűcsomói között is megjelennek. A nyílt dolomit sziklagyep (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis ZÓLY. balatonicum SOÓ) a délies kitettségű, meredek, kőtörmelékes lejtők, gerincélek gyér növényzete. Tercier—interglaciálís reliktuma (FEKETE 1964) a dolomitendemizmus Seseli leucospermum. Az „ősmátrai" fajok a mediterrán sziklai vegetációéval közös növényekkel és a környező száraz tölgyesekből származó fajokkal keverednek. Hazánkban az atlanti-mediterrán és pontusi-mediterrán jellegű szubmediterrán flóraelemek aránya ebben a növénytársulásban a legmagasabb - több mint 25% (BULLA 1962, DEBRECZY 1981). A Kárpátokban és a Balkánon 1000-2500 m magasságban jelennek meg a keszthelyi dolomit sziklagyepekben ismert növények vagy közeli rokonaik - pl. Stipa, Helianthemum canum et nummularium, Teucrium montanum, Anthylis vulneraria, Globularia punctata, Allium flavum, Asperula cynanchica, Scorzonera aust-