Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)
DR. VERESS MÁRTON: Kísérlet egy bakonyi karsztos mélyedés üledékkitöltésének értelmezésére
A mélyedések üledékkitöltése felfelé durvább lehet, ha a kialakuló tavak leürülése egyre gyorsabb (aktivizálódó, karsztos mélyedéstípus), vagy finomabb lehet, ha a kialakuló tavak leürülése egyre lassúbb lesz (inaktivizálódó karsztos mélyedéstípus). Az üledékkitöltés szemcseátmérője változatlan, ha a kialakuló tavak leürülesi ideje változatlan (egyensúlyi állapotú karsztos mélyedéstípus), vagy az üledékkitöltés szemcseátmérőjének nagysága ingadozik, ha a kialakuló tavak leürülesi sebessége ingadozott (összetett fejlődésű karsztos mélyedéstípus). Különösen az inaktivizálódó karsztos mélyedéstípusnál jellemző, hogy egyre több növényi hulladék marad vissza a tó leürülése során. Ez a hulladék, amikor a vízelvezetés már nagyon lecsökken, akár önálló összletet is alkothat. A felsorolt fejlődéstípusok bármelyikébe is sorolható egy karsztos mélyedés a keletkezett üledékösszletek dőlésszöge felfelé csökkenhet vagy nőhet, ül. állandó lehet. Az üledekösszlet dőlésszögének csökkenése esetén a működések alkalmával beszállított üledék mennyisége növekszik. Még abban az esetben is, ha a mélyedés vízelvezető képessége ugyanakkor folyamatosan nő. Ha az üledekösszlet dőlésszöge állandó a beszáUított üledekösszlet mennyisége nem változott, ha a dőlésszög nőtt a karsztos mélyedés ezen összlet keletkezése alatt mélyült, vagy a környezetéből kevesebb üledéket kapott. A Gy-9. jelű karsztos objektum üledékeiben Futó (1980) ÉK-DNy4 és ÉNy-DK-i hányban alakított ki két kutatógödröt (4. ábra). A kitöltés a mélyedés centruma felé kiékelődő tűzkőmentes agyagos, ill. tűzkőtartalmú agyagos összletekből áü. E felett a mélyedés centruma felé kivastagodó talajjal kevert lösz következik, felső részén megszakítva növény hulladékos összlettel, míg legfelül jelenleg is képződő kolloid eredetű anyag zárja a kitöltést. Ebbe a kitöltésbe felfelé szétágazó, növényhulladékos és talajjal részben kitöltött járat húzódik, amely kapcsolódik a mészkőben v. annak omladékában kialakult járatrendszerhez. A feltárt üledekösszlet alapján a víznyelős töbörnek a múltját egy egyensúlyi, majd egy inaktivizálódó áüapot jellemezte. Egyensúlyi állapot idején keletkeztek az agyagos összletek. A tüzkőtörmeléktől mentes agyagos összlet valószínűleg helyben keletkezett, míg a tűzkőtörmelékes már anyagbeszállítás során. Az egyre fiatalabb agyagos Összletek dőlése egyre nagyobb, ami azt valószínűsíti, hogy keletkezésük idején a karsztos mélyedés mélysége nőtt. Ez alatt a mélyedés vízelvezető képessége nem nőtt, mérete viszont igen. Mivel a tűzkőtörmelékes összleteknek a megjelenése szállításra utal lehetséges, hogy a vízelvezetőjárat kialakulása is az első ilyen összlet megjelenésével egyidejű. A Gy—9. jelű víznyelős töbör üledékkitöltése és értelmezése 1 m 4. ábra: A Gy-9 j. víznyelős töbör üledékkitöltése (a szelvényeket Futó J. 1980. készítette). Jelmagyarázat: 1. mészkő, 2. vörössárga, tűzkőmentes agyag, 3. vörössárga agyag tűzkővel, 4. zöldessárga agyag tűzkővel, 5. talajjal kevert lösz, 6. növényhulladékos összlet, 7. szürkésbarna, recens kolloid (?), 8. recens csontés fogmaradvány, 9. vízelvezető járat oldalnézetben, 10. karsztos mélyedés pereme, 11. karsztos küszöb, 12. laza anyagban képződött zárt mélyedés, 13. vízelvezető járat felülnézetben, 14. meder, 15. kutatógödör, ,,A-i" inaktivizálódás, növekvő üledékbeszállitás mellett (szántóföldi művelés hatására), B 2 egyensúlyi állapot a karsztos mélyedés mélyülésénél, „C vízelvezető járat záródása, „E" vízelvezető járat kinyílása.
