Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. VERESS MÁRTON: Kísérlet egy bakonyi karsztos mélyedés üledékkitöltésének értelmezésére

KÍSÉRLET EGY BAKONYI KARSZTOS MÉLYEDÉS ÜLEDÉKKITÖLTÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRE DR. VERESS MÁRTON Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely ABSTRACT: In the paper we delineate the circumstances the sediment-complex of the Karstic dip, Gy-9, (Bakony mountain, Hárskút plateau) had been formed in. Having known these circumstances, we can get information about the past of the dip, as well as of the changes occurred in its environment. Bevezetés Alább a Bakony hegység fedett karsztja egyik tipikus karsztos mélyedésének a Gy—9 jelű víznyelős töbör üledékösszletének keletkezési körülményeit vázoljuk fel. Ennek ismeretében ugyanis nemcsak a mélyedés múltjára, hanem a környezetében bekövetkezett változásokra is közvetkeztetni tudunk. A Gy—9. jelű víznyelős töbör főbb jellemzői E karsztobjektum a Kleinpusztai-völgy (Hárskúti-fennsík) lankás oldalában, 462 m tengerszint feletti magasságban (1. 2. ábrák) helyezkedik el. önálló vízgyűjtő területe nincs, ugyanakkor rendelkezik időnként eltömődő vízelvezető járattal. Környezetében lösz fedi a jura korú tűzköves mészkövet. Ebben a mészkőben képződött a víznyelős töbör is. A határoló térszín lejtése olyan, hogy ÉNy-i irányból kap vizet, amely felületileg áramlik a karsztos mélyedésbe, így medre nincs. Ezen a térszínen jelenleg nagyüzemi szántóföldi művelés folyik. A mélyedés alaprajzilag ÉK-DNy-i hányba kissé megnyúlt, amelyhez ÉKK-i irányból egy kisebb, ugyancsak karsztos mélyedés kapcsolódik (4. ábra). A kapcsolódás helyén alacsonyabb a térszín. A mélyedés erőteljesen feltöltődött. Ennek a következménye: a lankás mélyedésoldal, a viszonylag széles síkszerű mélyedésaljzat. A kitöltésben a mélyedés lejtőjén egy kisméretű eróziós meder képződött. Aljzatán egy lankásabb és egy meredekebb falú zárt mélyedés is kialakult. A mélyedés ÉNy-i oldalában görbült, belsejében eltemetett fák találhatók. A görbült fák kora nagyságuk alapján közei egyforma. Közülük kettőé évgyűrűik megszámlálásával 35, ill. 40 évnek adódott. A fák görbültsége a felszínközeli lejtős tömegmozgásokkal hozható kapcsolatba. Miután az ugyanitt található fiatalabb fák nem görbültek, ezek a mozgások akkor mehettek végbe, amikor a görbült fák néhány évesek lehettek. A karsztos mélyedések üledékkitöltésének értelmezése Fedett karsztok karsztos mélyedéseiben kialakuló időszakos tavakból keletkező üledékek szemcsenagysága a vízszintsüllyedés sebességétől függ (VERESS 1986). Minél gyorsabb a tó leürülése, annál durvább szemű üledék keletkezik, minél lassúbb, az összletben annál inkább feldúsul a finomabb frakció (3. ábra). A tó vízszintsüllyedését (azonos hozzáfolyási viszonyok esetén) két körülmény befolyásolja. A karsztos mélyedés járatainak nagysága, valamint a járat kitöltöttsége, ill. elborítottsága. Ez utóbbit a beszállított és a tóból leülepedő anyagok okozzák. Az ismételten kialakuló tavak élettartama ennek megfelelően az idő függvényében csökkenhet vagy nőhet, ami a vízszintsüilyedés sebességének változásában fejeződik ki. Ha a karsztos mélyedés járatának átmérője nő, a tó leürülése gyorsabb lesz, ha a járat eltömődik üledékkel, a tó leürülése lassúbb lesz.