Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. TÓTH SÁNDOR: Adatok "A Bakony természeti képe" program negyedszázados történetéhez

évtizeden keresztül. A Balaton tanulmányozásának páratlan sikere az, hogy milyen eredményes lehet egy adott tájnak sokirányú, de egységes szemléletű tudományos kutatása, jó példaként buzdított arra, hogy elhatározás szülessen a századforduló táján megkezdett, Veszprém megyére is kiterjedően végzett munka folytatására. így született meg „A Bakony természeti képe" c. tudományos kutatóprogram. Szervezésre a veszprémi Bakonyi Múzeum vállalkozott. Dr. Papp Jenő természettudományos muzeológus 1962 elején részletes tervet készített, mely a Bakonyra vonatkozó valamennyi az idő tájt folyó természettudományi kutatást igyekezett közös keretbe foglalni. A kezdeményezés országos visszhangot keltett. A program indítására szolgáló, 1962. október 9-én Veszprémben tartott értekezleten 43 kutató jelent meg. A rendezvényen egyrészt ismertették ,A Bakony természeti képe" program tanulmányozási tervét, másrészt megbeszélték mindazokat a problémákat, melyek a résztvevő kutatókban felmerültek a terv elgondolásaival kapcsolatban. Az 1963. október 18-án megtartott második értekezleten már a végzett munka első eredményeiről is beszámolhattak. A Bakony-kutatók második értekezlete azért is érdemel külön említést, mert ott hangzott el Baski Sándornak, a megyei tanács elnökhelyettesének kezdeményező javaslata, természettudományi múzeum létesítésére Zircen, a volt apátsági épületben. ,,A Bakony természeti képe" program első évei a kutatások megszervezésével és elindításával alapul szolgáltak a tudományos munka elmélyítéséhez és — egyes területeken - kiszélesítéséhez is. Tudományos körökben ismert és elismert lett a Bakony-kutatás. 1969-ben készült el „A zirci természettudományi múzeum létesítési terve", mely körvonalazta a múzeum szervezésével és létrehozásával kapcsolatos feladatokat. A terv szellemében elkezdett gyakorlati szervezőmunka eredményeképpen a nagyközségi tanács és pártbizottság segítségével 1970-ben sikerült a volt apátsági épületben néhány helyiséget biztosítani a múzeum részére. így kezdetét vehette a természettudományi gyűjteményeknek a veszprémi Bakonyi Múzeumból, a Tihanyi Múzeumból és a keszthelyi Balatoni Múzeumból Zircre szállításának folyamata. Tudományos munka ,,A Bakony természeti képe" program keretében folyó tudományos tevékenység szervezetileg két főrészre osztható. A Bakonyi Természettudományi Múzeum szakemberei munkaköri feladatként középtávú és éves tervek alapján végzik kutatásaikat. A Bakony4cutató csoport tagjai a múzeum által szervezett program keretében, túlnyomórészt társadalmi munkában fáradoznak a hegység természeti képének feltárásán. Vizsgált témáikat elsősorban egyéni érdeklődési körük szabja meg. A témákat hagyományosan főtémákba soroljuk. A jelenleg művelt főtémák az alábbiak: A Bakony-kutatás története A Bakony ősnövényei A Bakony ŐsáUatvilága A Bakony földszerkezete A Bakony természeti földrajza A Bakony növénytakarója A Bakony állatvilága A Bakony természetvédelmi objektumai A Bakony-kutatás eredményeinek hasznosítása az iskolában A Bakony-kutatás kezdete óta eltelt 25 év alatt kereken 270 fő szerepelt hivatalosan a programban. Talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy ennyien jelezték részvételüket, mert közülük tényleges munkát többen nem végeztek, különböző okok miatt kimaradtak a programból. A résztvevők számának évenkénti alakulását szakterületenkénti megoszlásban táblázat tartalmazza. (Az egyes szakterületek rovatában feltüntetett számok összege nem mindig egyezik meg az összes kutatók rovatában található számmal, mert egyes kutatók több főtémában is tevékenykedtek.) Az induló létszám 59 fő volt. Ez a szám 1964-ben hirtelen 110-re emelkedett, majd a következő évben ugyanüyen hirtelen 72*e esett vissza. A továbbiakban a stabilnak nevezhető kutatólétszám 50 és 70 fő között ingadozott. A legalacsonyabb volt 1969-ben (43 fő), a legmagasabb 1981-ben (74 fő). Az indulásnál a főtémák száma 12 volt, jelenleg 9 főtémát tartunk nyilván. Ennek egyik oka az, hogy több a természeti földrajz keretébe tartozó, de régebben külön szereplő témát célszerűnek láttuk összevonni. Korábban már közreadtuk a kutatásban résztvevők névsorát (TÓTH 1982c). Most felsoroljuk a programba úiabhan bekapcsolódottak iegvzékét, kiegészítve azt az előző jegyzékből (technikai okok miatt) kimaradtakéval. A Bakony ősáUatvilága: Dosztály Lajos (1987), Erdélyi Emőke (1986-1987), Főzy István (1984-1987), Pálfy József (1986-1987), Vakarcs Gábor (1986-1987). A Bakony földszerkezete: Bakó Tamás (1984-