Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

ÁBRAHÁM LEVENTE: Adatok a Bakony keleti része nagylepke-faunájának ismeretéhez

rura erminea ESP. (Bakonynána), Pheosia gnoma T. (Hétházpuszta, Dudar), Drynobia vehtaris HUFN. (Dudar, Bakonynána), Ocneria rubea F. (Bakonynána, Kis-Tés, Dudar), Agrostis clavis HUFN. (Várpalota, Tés, Dudar), Chersotis rectangula DEN et SCHIFF. (Bakonynána), Xestia ditrapaezium DEN et SCHIFF. (Dudar), Mesogona oxalina HBN. (Bakonynána), Eriopygodes imbecilla F. (Hétházpuszta, Olaszfalu, Du­dar, Bakonynána, Tés, Jásd). Perigrapha i-cinctum DEN et SCHIFF. (Bakonynána), Cuculha prenanthis BSD, (Dudar, 1982. V. 3.), Dryobatodes monochroma ESP. (Dudar), Apatele alni L. (Dudar, Tés), Amphipyra berbera svenssoni FLECTHER (Dudar), Apamea sicula tallosi KOV. et VARGA (Dudar, Ba­konynána, Bakonyszentkirály, Tés, Jásd, a VI. hónap második fele), Apamea unanimis HBN. (Dudar, Bakonynána), Photedes morisii DALE. (Bakonynána), Hydraecia petasitis DBLD. (Bakonynána VIII. hó köezpétől - IX. hó közepéig rajzik), Archanara dissoluta TR. (Tés), Sedina büttneri HERING (Ba­konynána), Euteha aldulatrix HBN, (Dudar, 1986. VIII. 3., Csór, 1986. VI. 17.), Euchalcia modesta HBN. (Dudar, VI. hó vége), Calpe thalictri BKH. (Dudar, Bakony szentkirály), Epizeuxis clararia F. (Tés), Diso­loxia blomeri CURT. (Dudar, V. és VIII. hó eleje), Calostygia ohvata DEN et SCHIFF. (Dudar, Bakony­szentkirály), Chloroclysta siterata HUFN. (Bakonyszentlaszlo), Horisma radicata HARPE (Dudar, Bakonynána), Rheumaptera undulata (Dudar, Bakonyszentkirály, Bakonynána), Catarhoe scripturata HBN. (Dudar VIII. hó eleje), Eupithecia tenuiata HBN. (Dudar), E. immundata Z. (Dudar, 1984. V. 28. és VI. 5.), E. egenaria H. S. (Bakonynána), E. guenata Mill, (várpalotai Kopasz-domb, Tés), E. breviculata DONZEL. (Csór), E. ochridata PINKER (Hétházpuszta, Tés), Calhcystis chloerata MABILLE. (Dudar), Cyclophora pendularia CL. (Dudar, Bakonynána, Tés), Narrarge fasciolaria HUFN. (Tés, Csór, várpalotai Kopasz-domb), Gnophos pullata DEN et SCHIFF, (Dudar VII. hó vége VIII. hó eleje), Dyscia consper­saria DEN et SCHIFF. (Csór), Pahnipsestis fluctuosa HBN. (Dudar), Endromis versicolora L. (Bakony­nána, 1984. IV. 4., Bakonyszentlaszlo, 1984. IV. 6.), Acherontia atropus L. (Bakonyszentkirály, Dudar), Marumba quercus L. (Hétházpuszta, Bakonynána), Proserpinus proserpina PALL. (Dudar, Ba­konynána), Phymatopus hectus L. (Dudar, Bakonynána, Tés, VI. hó második felében tömeges). A fenti felsorolás csak nagyon vázlatos, az egyes részterületek ökológiai áüatföldrajzi értékeléséhez újabb adatok gyűjtése szükséges. Vizsgálataim során megállapítható volt, hogy a fauna diverzitását fokozza a Bakony keleti részében jelentkező rendkívül mozaikos növénytársulások együttese FEKETE (1964). Többször igen eüentétes ökológiai igényű fajok képesek azonos gyűjtőhelyen előfordulni. (Eute­lia aldulatrix HBN. - Discoloxia blomeri CURT.). Igen nagy különbségek tapasztalhatók a zárt tölgyes vegetáció és a dolomit lejtősztyeppek találkozá­sánál a macrolepidoptera fauna összetételében. A szurdokvölgyek (Gaja-szurdok, ördög-árok) - alacsony tszf. magasság, 250—500 m eüenére — klimatikus anomáliája nagymértékű, így az itt élő macrolepidoptera fajok között számíthatunk leginkább zoogeográfiai érdekességekre. Például az ördög-árokban Gnophos puUata HBN., Catarhoe scripturata HBN. előfordulása bizonyosan a szurdokvölgyek reliktum őrző sajátos­ságaival függ össze. Természetvédelmi szempontból - földtanüag, botanikailag, zoológiailag - érdemes lenne megőrizni ezek értékeit. BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER GROSS-SCHMETTERLINGSFAUNA DES ÖSTLICHEN BAKONY-GEBIRGES Die vom Verfasser mitgeteilten Macrolepidopteren-Verbreitungsangaben stammen aus einem Gebiet, das eine Ausdehnung von 70 km 2 besitzt. Sechs Jahre hindurch wurde die Umgebung von folgenden Ort­schaften erforscht: Dudar, Bakonynána, Bakonyszentlaszlo, Bakonyszentkkály, Szápár und Várpalota. Es ist ihm gelungen, das Vorkommen von 850 Arten (Diurna + Heterocera) zu belegen. Aufgezählt werden nur jene Arten, die auf Ungarns Gebiet als seltene und faunistisch interessante Schmetterlinge gelten, wie z. B. Pieris ergane HBN., Paleochrysophanus hippothoe sumediensis SZABÓ, Nudaria mundana L., Eriophygodes imbeciüa F., Cuculha prenanthis BSD., Hydraecia petasitis DBLD., Epizeuxis clavaria F., Discoloxia blomeri CURT, Horisme radicata HARPE, Catarhoe scriptura HBN., Eupithecia immundata Z. und Gnophos pullata DEN. et SCHIFF. Eine eingehende qualitative und quantitative Analyse der Gross-Schmetterüngsfauna des betreffenden Gebietes ist für die nächste Zukunft geplant. Verfasser betont die Einzigartigkeit der Schmetterüngsarten der Schluchten sowie die Wichtigkeit ihres Schutzes. A szerző címe (Anschrift des Verfassers): ÁBRAHÁM Levente H-7400 Kaposvár Pf. 70.

Next

/
Oldalképek
Tartalom