Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

FAZEKAS IMRE: Új és ritka Crambinae taxonok a Bakony hegység faunájában (Microlepidoptera)

belső szegély felett sok elszórt világos pikkely látható. A külső szegély foltsora az m 2 és a cu 2 erek kö­zött felismerhető. A rojt enyhén fénylő barnásszürke. A hátsó szárny a tőtől a szegélyig fokozatosan megy át a fehérből a szürkés barnába. Hím genitalia: Az uncus apikálisan nem annyira görbült mint a rokon fajoké. A tegumen szegélyén a pons fejlett. A válva alakja ventráüsan homorú. A costa mediálisan mélyen bemetszett, vele szemben kö­nyékszerűen kitüremkedik. A sacculus distáüs részéről egy lesimuló szögletes végű lebeny nyúlik az igen erős pars basalis töve bányába. Hasonló lebenyek más Pediasia fajokon is láthatók, de ezek eredése és alakja eltérő. A kenderesiensis preimagináüs állapota még ismeretlen. A typusok májusból és szeptemberből ismere­tesek. Az élőhelyek az Alföldön (Kenderes) a löszpuszták és a szolonyec típusú szikesek területére, míg a Bakonyban (öskü) a karsztbokorerdőkre, a dolomit sziklafüves lejtőkre esnek. SammL eur. Schmett., Taf. 42. Fig. 287. Locus typicus: valószínűleg Németország. Téves határozás: Catoptria pinella L. (SZABÓKY, 1982 : 30., locus = Balatonfüred). Elterjedése: A faj mindenütt ritka és lokális. A Kaukázus vidékétől Kisázsián át szinte egész Európá­ból kimutatták, kivéve a Brit-szigeteket. REBEL (1901) Szibériából is említi, de a bizonyító példányok nem ismeretesek. Rendkívül változékony faj. Sok földrajzi változatát írták le, de alfaji tagozódását még nem vizsgálták. Nem kizárt, hogy több bizonytalan státuszú rokonfaja (pl. Catoptria aetneUe ZERNY, C. wolfi GANEV stb.) szintén a my tile Ua formaköréhez tartozik. A mytileUa Magyarországon sokáig csak Sümegről volt ismert (GOZMÁNY 1963). Ujabban a Bakony több pontjáról kimutatták (SZABÓKY 1982): Badacsony, Fenyőfő, Sümeg, Uzsa. A zirci múzeum anya­gából az előző lelőhelyről származó bizonyító példányok hiányoznak. Több gyűjtemény revíziója közben kitűnt, hogy a fajt rendszeresen felcserélik az általánosan elterjedt Catoptria pinella L. fajjal. így vált ismertté a BTM gyűjteményéből a balatonfüredi példány, majd Balogh Imre (Budapest) anyagából az első hiteles mecseki (Árpádtető) mytilella. A faj Magyarországon minden bizonnyal szélesebb áreájú mint azt az úodalmakból tudjuk. Biztonságosan csak a genitáliák vizsgálatával határozható meg. Mivel a magyar bodalomban a pinella-mytileüa fajpár összehasonlító genitalia vizsgálatát még nem vé­gezték el, a bakonyi populáció elemzés alapján a főbb hím genitalis különbségeket az alábbiak alapján áüapíthatjuk meg: A mytileUa preimagináüs áUapota - mint sok más Crambinae fajé — ismeretlen. Feltételezik az ismert rokonfajok alapján, hogy a mytileUa mohaféléken fejlődik. A magyarországi repülési adatok júüus—au­gusztus hónapokra esnek. A palaearktikus megfigyelések júniustól szeptemberig jelzik. Élőhely: főleg a száraz, meleg domb és hegyoldalak lakója. Homokos, mészköves és vulkáni talajokon egyaránt gyűjthető. Bakonyi elterjedése: eddig csak a Balaton északi partvonala mentén (Badacsony, Balatonfüred, Uzsa, Sümeg) és Fenyőfőn gyűjtötték. Ent. Ztg. 60:73. Locus typicus: Németország, Kaiserslautern. Elterjedése: Bulgária, Jugoszlávia, Románia, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, NY- és K-Német­ország, Dánia, HoUandia, Belgium. A Kárpát-medencében csak a Bakonyban (Fenyőfő) és az Alpokalján (Szakonyfalu) ismeretes (GOZMÁNY 1963, FAZEKAS 1986a, Abb. 9.). Az osthelderi preimagináüs áUapotáról semmilyen ismeretünk sincs. Repülési idejét a szerzők eltérően ismertetik. GOZMÁNY (1963) szerint Magyarországon májustól augusztusig rcpül.BLESZYNSKI(1965), PETERSEN, FK1ESE, RINNHOFFER (1973) adatai június végétől augusztus elejéig szignálják. Sajnos a két rokonfaj a Catoptria myeUa HBN. és a C. permutateUa H.-SCH. repülése is azonos időre esik, s külö­nösen az utóbbi elkülönítése okoz gondot. A permutateUat a Bakonyból eddig nem sikerült kimutatni (v. ö. FAZEKAS 1986a. Abb. 9.). Catoptria mytilella HUBNER, 1805 C. mytilella HBN. C. pinella L. - a válva apikáhsan lekerekített, - a pars basalis széles, lemezszerű, - az aedoeagus nem horog végű. - a válva apikáhsan kihúzott, - a pars basalis hosszú, előreáüó, - az aedoeagus horog alakban végződik. Catoptria osthelderi DE LATTIN, 1950

Next

/
Oldalképek
Tartalom