Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony hegységben folyó levélbogár-kutatás újabb hat éve, 1981-1986

36. Psylliodes isatidis HEIKERT - Közép-európai faj. Magyarországon ritka, eddig csak Siófokról és Budapestró'l ismerték. Harmadik leló'helyként Balatonfüred is szerepel már, 1974-ben Tóth Sándor gyűjtötte itt. Tápnövénye a festő csüUeng (Isatis tinctoria L.). A faj előkerülése Balatonfüredről azért is érdekes, mert a tápnövényére a növényhatározó azt hja, hogy bár a Dunántúlon többfelé előfordul, a Bakonyban és a Balaton-felvidéken nem él. 37. Psylliodes cupreata (DUFT.) - Közép-európai faj. Magyarországon csak a Dunántúlon, három lelőhelyről volt ismert. Most újabb két lelőhelyet jegyezhetünk fel, Keszthelyt és Fenékpusztát, ahol mindkét helyen Tóth Sándor gyűjtötte az állatot 1976-ban. Tápnövényei a keresztesvüágúak. 38. Psylliodes hyoscyami (L.) — Palearktikus elterjedésű, Magyarországon szórványosan előforduló, ritka faj. A Bakonyban 1977-ben gyűjtötték Bakonybél, Som4iegyen. Tápnövénye a beléndek (Hyoscyamus niger L.). MegemÜtek még egy Psylliodes fajt, ez a Psylliodes thlaspis FOUDR., melyről Tóth László a levélbogár alapvetésben csak üodalmi adatként emlékezik meg. A faj a Bakonyban elég gyakorinak tűnik, eddig 6 lelőhelyről került elő az utóbbi években. 39. Semicnema reitteri WEISE - Közép-európai faj, nálunk nagyobb vizek mentén gyűjthető tápnövényéről, a nádról (Phragmites communis TRIN.). A Bakonyban mégis fénycsapda fogta Dudaron. Előfordulása új genust, újabb rendszerek szerint subgenust jelent a bakonyi faunában. Végezetül megemÜteném, hogy a bakonyi levélbogár-kutatás tovább folyik. Számításom szerint a jelenleg rendelkezésemre áüó anyag alapján a hegység Chrysomelida faunájának revíziója még kb. 2 évig fog eltartani, és remélem, hogy még sok érdekességgel fogunk találkozni. 1. ábra: Levélbogár-fajok elterjedése a Bakony hegységben Fig. 1: The range of the Chrysomelid-species in the Bakony Mountains.