Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 5. (Zirc, 1986)

ROZNER ISTVÁN: Adatok a Bakony hegység levélbogár-faunájához, II. (Coleoptera: Chrysomelidae, 1968–1984)

FOLIA MUSEI fflSTOWCO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TEERMÉSZETTTOOMÁJNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 5—1986 ADATOK A BAKONY HEGYSÉG LEVÉLBOGÁRFAUNÁJÁHOZ II. (COLEOPTERA: CHRYSOMELIDAE, 1968-1984) ROZNER ISTVÁN Budapest ABSTRACT: Data to the knowledge of the Chrysomelida-fauna of the Bakony Mountains II. - A list contains the data of species of Clytrinae and Cryptocephalinae subfamilies /Coleoptera: Chrysomelidae/ wich were collected between 1968-1984 within the framework of the program „Natural features of Bakony Mountains"

. Bevezetés 1968 és 1984 között „A Bakony természeti képe" kutatási program keretében a most tárgyalt Clytrinae és Cryptocephalinae levélbogár alcsaládokból igen jelentős anyag gyűlt össze a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum levélbogár /Chrysomelidae/ gyűjteményében. A múzeum gyűjteményének és néhány magángyűjteménynek, köztük Podlussány Attila és a szerző gyűjteményének adatai alapján közlöm az említett két levélbogár alcsalád fajainak a Bakony hegységre vonatkozó gyűjtési adatait. A Clytrinae és Cryptocephalinae alcsaládokból 1968-ig 64 faj előfordulását mutatták ki a Bakonyból /TÓTH, 1979/. A feldolgozásra került anyagból az előbbi fajokból 57 került begyűjtésre 1968-1984 között, ezenkívül további 4, a Bakony hegységből eddig még nem ismert levélbogár faj. Ez a 4 faj a következő: Cyaniris flavicollis /CHARPENTIER/, Cryptocephalus laetus FABRICIUS, Cryptocephalus gridellii BURLINI és a Cryptocephalus marginatus FABRICIUS. Ezekkel 68-ra emelkedett a fenti alcsaládok bakonyi fajainak száma. A fajokra vonatkozó adatközléseknél, az eddigi gyakorlattól eltérően, néhány változást vezettem be. Ezekre a változásokra egyrészt a helykímélés miatt volt szükség, másrészt bevezetésre kerül a nemzetközi hálótérképezést elősegitő lelőhelykódok alkalmazása, melyek lehetővé teszik -a faunisztikai adatok egységes, számitógépes feldolgozását is. A lelőhelyek közlésénél a következő adatok tal-'lhatók: 1. Sorszám, 2. A hálótérkép kódszáma, 3. A gyűjtőhely leirása. A hálótérkép kódszáma egy 2,5 x 2,5 km-es területet jelez. Bár ennél kisebb mértékű területi bontásra is lehetőség van /pl. lxl km/, de a felsorolt bogárfajok esetében ennek nem láttam szükségességét, mivel általában jól repülő fajokról van szó, ezek elterjedése a jelölt gyűjtőhelyeknél naO

yobb területre is kiterjed.' A fajok tárgyalásánál az adatok sorrendje tk. megfelel az eddigi gyakorlatnak, tehát 1. Fajok sorszáma 2. Az érvényben lévő tudományos elnevezés 3.