Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 5. (Zirc, 1986)

DR. ILOSVAY GYÖRGY: Vadászati eredmények a két világháború között (A Pejacsevics család vadásznaplói)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURAUS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMföZimTJDOMÄNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 5—1986 VADÁSZATI EREDMÉNYEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (A PEJACSEVICS CSALÁD VADÁSZNAPLÓI) DR. ILOSVAY GYÖRGY Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged ABSTRACT: Hunting results between the two world wars in Hungary. /Hunting Diary of Family Pejachewich/ — Former hunting ethics did not forbid shooting of specis, rigorously protected nowadays. Thus, with the help of old hunting diaries, one can come into possession of valuable faunistic data /information/ small in number, however. In the Library of Bakonyi Természettudományi Múzeum, Hunting Diary of Pál Pejachewich and in the Archive of County Veszprém that of Endre Miko Pejachewich can be found. Using the two hunting diaries mentioned above, the paper collects valuable data which can be of Interest for hunters, ornitologist and research workers of miscellanous fields. A utóbbi években sajnos egyre nagyobb számban tapasztalhatjuk az egykor háborítatlan élőhelyek, madárparadicsomok radikális átalakulását, pusztulását. Egykor közönségesnek számító fajok populációi szemünk láttára zsugorodnak öszsze, tűnnek el egy-egy országrész faunájából. A természetvédők, a madárbarátok tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesznek a veszélyeztetett fajok megmentésére, ill. eredeti élőhelyükre való visszatelepítésükre. A Magyar Madártani Egyesület irányításával a közelmúltban kezdődött el a faunisztikai ponttérképezés. E hatalmas munka célja, hogy a Magyarországon élő madárfajok pontos lelőhelyi adatait regisztrálják. Ez nemcsak a hatékonyabb, tervszerűbb madárvédelmet segíti, de lehetőség nyílik arra is, hogy akár évtizedek múltával is nyomon követhessük a fauna összetételében bekövetkezett változásokat. Fentiekből logikusan következik, hogy lényegesen szerencsésebb helyzetben lennénk, hogyha az elmúlt évtizedekre vonatkozó, a jelenleginél bővebb, pontos lelőhelyi adatsorok birtokában lennénk. Az egykori vadászetika nem tiltotta a ma már szigorúan védett fajok lelövését sem. így a régi vadásznaplók segítségével is - kisszámú, de értékes faunisztikai adatok birtokába juthatunk. A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum könyvtárában található Pejacsevics Pál /szül.: Ludány 1909.04.20./, a Veszprém megyei Levéltárban pedig Pejacsevics Mikó Endre /szül.: Ludány 1884./ vadásznaplója. Fenti két napló felhasználásával összegyűjtöttem azokat az érdekesebb adatokat, amelyek a vadászok, ornitológusok, s egyéb szakterületek kutatói számára is figyelemre méltóak lehetnek. A két vadásznapló közül Pejacsevics Pálé tartalmazza a számunkra értékesebb adatokat. A feljegyzések alapján megállapítható, hogy a napló tulajdonosa igen jó fajismerettel rendelkezett. Abban az esetben, ha egy-egy példány pontos faji hovatartozásában nem volt biztos, akkor mindig megkérdőjelezte, ill. a pontos fajnév megadását mellőzte /pl. vércse?, ölyv?, őrgébics? stb./. Ezeket az adatokat a fajok felsorolásakor nem vettem figyelembe.