Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

ESZTERHÁS ISTVÁN: A kapolcsi Pokol-lik

Látogatásaink során "biológiai felmérésre ugyan nem volt alkalmunk, de tapasztaltuk, hogy élővilága mozgalmas, többféle szúnyog és légy, a vizek felszínén ugróvillások és a falak szögleteiben barlangi keresztespókok sokasága található. Ásatási lehetőség ugy a barlangban, mint előterében is van. Bertalan Károly 1939-ben a főágban mélyitett egy próbagödröt /1,4 m mélységig/, sajnos minden őslénytani és régészeti eredmény nélkül /BERTALAN 1938-39/. Azonban egy teljes szelvényre kiterjedő ásatás várhatóan eredményesnek Ígérkezne ugy archeológiailag, mint régészetileg /régen nyitott, ismert és tágas barlang iható vizzel/. A barlangot alkalmilag kirándulók keresik fel, a szervezett természetjáróknak pedig turaminősitéshez kijelölt pont /ESZTERHÁS 1983/. Ezért előfordul, hogy bivakolnak benne /15-20 ember számára is van hely/, a főágban tüzrakó helyet is hagytak maguk után. A barlang további tudományos feltárása mindenképpen indokolt és jelentós eredményeket hozhat. IRODALOM - LITERATUR BERTALAN K. /1938/: A Bakony-hegység barlangjai /Turisták Lapja 50. évf. 4.sz Bp./ p. 208. BERTALAN K. /1938-39/: Feljegyzések 1938.X,12 és 1939.VIII.23-ról /Kézirat alaprajzzal és metszetekkel MKBT Adattár Bp./ BERTALAN K. /1958/: Magyarország nem karsztos eredetű barlangjai /MKBT Tájékoztató Bp./ p. 13-21 BERTALAN K. /1962/: A Bakony barlangjai - in Jakucs-Kessler: A barlangok világa /Sport Bp./ p.238. BERTALAN K. /1972/: Barlangok - in Deák M: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához - Veszprém L 33-XII /MÁFI kiadvány Bp./ p, 20. BERTALAN K. /1976-78/: Magyarország barlangleltára /Kézirat az OKTH és a MKBT Adattárában/ DORNYAY 3. /1957/: Bakony útikalauz /Sport Lap- és Könvykiadó Bp./p. 16, 183. ESZTERHÁS I. /1982/: A Bakony barlangleltára /Kézirat az OKTH és a MKBT Adattárában Bp./ p. 29. ESZTERHAS I. /1983/: A Bakony barlangjai - in Mészáros: Bakony, Balaton-felvidék /Medicina Bp./ p. 65, 207, 473KADIC* 0. /1940/: A magyar barlangkutatás állása az 1939. évben /Barlangvilág 10. köt. Bp/ p. 11-16, 20. LÓCZY L. /1913/: A Balaton környékének geológiája és morfológiája /Bal.Tud. Tan. Er. 1. köt./ p.269. OKTH Barlangkatalógus /1212/ OLÁH J. /1834/: Balaton melléki tudósítások barátságos levelekben /Tudományos Gyűjtemény III. 3. Pest/, p. 78. ÖRVÖS J. /1965/: Balatonfelvidék /Sport Bp./, p. 12G. PATYI L. /1870/: Kapolcs és vidéke Zala megyében /Hazánk és e külföld VI.évf. 15.sz. 1870. ápr. 14- Bp/, p. 226. PÁVAI V.^. /1911/: Néhány ujabb barlang ismertetése /Földtani Közlöny 41.köt. Bp./, p. 779-787. SZENTES GY. /1958-71/: Magyarország vulkáni kőzeteiben keletkezett barlangok /Karszt- és Barlangkutatás Bp./, p.123. DIE HÖHLE „POKOL-LIK" BEI KAPOLCS Diese Höhle, die die gross te Basalthöhle des Bakony-Gebirges ist, befindet sich auf dem Berg Bondoró, im südlichen Teil des Gebirges, 2,5 km weit von der Ortschaft Kapolcs entfernt. Ihre Länge beträt 47,5 m. Die Entstehung der Höhle wurde durch das Zusammenwirken von drei verschiedenen Faktoren bedingt: das Lithoclasls-System, der eigentümliche ZersplitterungsVorgang des Basaltgesteines und die Aktivität de3 Wassers. Im Sndabscbnitt des räumigen Hauptganges befinden sich kleinere Teiche, während im Nebengang auf der rechten Seite ein zeitweiliger Teich zu finden ist. Eine vollkommene wissenschaftliche Erschliessung der Höhle scheint vielversprechend zu sein. A szerző cime /Anschrift des Verfassers/: ESZTERHÁS István K-8045 Isztimér Köztársaság u. 87.