Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)
ESZTERHÁS ISTVÁN: A kapolcsi Pokol-lik
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MŰZEUM KÖZLEMÉNYEI 4—1985 A KAPOLCSI POKOL-LIK ESZTERHÁS ISTVÁN Isztimér ABSTRACT: The cave Pokol-lik in the neighbourhood of Ka.polcs. — It is the biggest basalt-cave of the Bakony-Mountains lying in the southern part of mentioned mountains, on Mount Bondoró, 2,5 km off the village Kapolcs. The cave has a length of 47,5 m. His formation can be regarded as the result of the combined action of three factors: the lithoclasis-system, the specific splitting up of the basalt rocks and the activity of water At the end of the wide main shaft there are small ponds, whereas in the side shaft on the right one can find a temporary pond. A complete scientific exploration of the cave seem£ very promising. A Déli-Bakonybar, a Bondoró-hegyen található a barlang, a Veszprém megyei Kapolcs község közigazgatási területén. A falu központjától mintegy 2,5 km, 30 perc gyalogút megtétele után érhetünk a barlanghoz a "sárga omega" turistajelzést követve. A települést Monostorapáti felé, délnyugatra hagyjuk el az aszfaltozott müuton az Eger-viz völgyében. 2 km megtétele után érünk a Birómalomhoz. A Birómalommal szemközt elhanyagolt szekérút ágazik ki a műúttól. Ez előbb kis tisztást érintve, majd fiatal akácos erdőn át vezet föl a Eondoró-hegy oldalán. /Az ut 50 :n után szétágazik, a jobb felőli - északra tartó utat kövessük! A turistajelzés csak elvétve látszik./ Az akácos erdőn túljutva, egy elvadult, öreg gyümölcsösön át kapaszkodhatunk föl mindig jobbra /északkelet/ felé tartva a tölgyerdőig. Az erdőben még kb. 100 métert kell mennünk egy horhos szélén fölfelé, a 6-8 m magas sziklafalig, hol a horhos felső végénél megtaláljuk a barlangot. A Birómalomtól a Kapolcsi Pokol-likig 70 m-es szintkülcnbségü és nagyjából 400 m-es az ut. A barlang szája 5 m magas, 3,5 m széles észak-kelet felé néző háromszögformáju nyilas a bazalt sziklafal tövében. Csak közvetlen közelről látszik, mert latunkról nézve a fal törésének takarásában van. Régen ismert barlang. A cimben emiitett nevén kivül, még Bondoró-barlangnak és Kapolcsi-bazaltbarlangnak is szokták nevezni. Eddigi ismereteink szerint első emlit^se I6l0-ből származik, mely szerint Thurzó György nádor meglátogatta /BERTALAN 1938, ESZTERHAS 1983, PATYI 1870/. A barlang legkorábbi leírása Oláh János tollából való / OL AH 1834/, majd a múlt században még Fényes Elek és Pa.tyi László említi /PATYI 1870/. Az 13C0-33 évek elején Pávai Vájva Ferenc /PÁVAI 1911/ ás id. Lóczy Lajos is rövid Leirást ad róla /LÓCZY 1913/. A Bakony bar- , lángjainak tudományos igényű feldolgozásának kezdetén az 1930-as, 1940-es években Bertalan Károly és Radie' Ottokár foglalkozott az üreggel /BERTALAN 1938, 1938-39, KADIC 1940/, majd az 1950-es A '60-a 3 években Dornyay Béla, Szentes György /BERTALAN 1962, DORNYAY 1972, ÖRVÖS 1965, SZENTES 1968-71/. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1983-ban kezdett a vulkánikus kőzetekben keletkezett barlangokkal foglalkozni, igy a Kapolcsi Pokol-likkal is. Tudományos feltáró tevékenységűnk ezért még koránt sem teljes, de eddigi ismereteinket azért ez Írásban is szeretnénk összegezni. A Bondoró-hegy alapját középső pliocén homokkő alkotja és ezt boritja be a felső pliocén bazalt és bazalttufa /BERTALAN 1972/. A hegy felső részét /250270 m tfm-tól/ pados elválásu tömeges bazalt takarja, mely bazalthéj 5-10 m magas falat alkot kiterjedésének peremén. E peremben képződött a barlang. Nyelvszerüen több helyen hólyagos bazalt található lefelé húzódva bazalttufával váltakozva. A bazalttufa egyébként nagyjából gyűrűszerűén fogja körül a Bondoróhegy tömeges bazaltból álló sapkáját, A bazaltfaltól lefelé a felszint bazalttufát, hólyagos és tömeges bazaltot tartalmazó homokköves lejtőtörmelék fedi. Egyes korábbi vélemények szerint /BERTALAN 1962, ESZTERHÁS 1983/ a barlang a pannon homok és a bazalt határán, a bazaltperem egy darabjának leszakadása során keletkezett, mások szerint /SZENTES 1968-71/ atektonikus üreg. Saját ujabb vizsgálódásaim szerint genezise az előbbiektől eltérő. A tömeges bazaltból álló fedő réteg peremén, a peremmel nagyjából párhuzamosan törések keletkeztek. E litoklázisok közül a barlangban három is látható, két törés Y-szerüen egyesül a
