Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

BUBICS ISTVÁN: A várpalotai Szabó-féle homokbánya természetvédelmi terület tudománytörténeti áttekintése

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 4—1985 A VÁRPALOTAI SZABÓ-FÉLE HOMOKBÁNYA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE BUBICS ISTVÁN Várpalota ABSTRACT: An outline of the science history of the "Szabó'

s sand-pit Reserve at Várpalota." - Compiled is in paper the science history of the well-known in whole Europe Hungarian Mol lusca-site from the Miocene period. In 1954 the formerly closed sand-pit was declared for a reserve. The fauna-lis published by author characterizes the fossil Mollusca community of the site. Bevezetés Magyarország területén kialakított tájvédelmi körzetek mellett, egyre bővül a földtani vonatkozású, természetvédelmi területek száma is. Az elmúlt évek sorai több, a Föld fejlődéstörténetét, annak részjelenségét bemutató védett területeket alakitottak ki. A földtani, paleontológiái értékeket őrző feltárások, általában geológiailag jól feldolgozottak, de a végzett kutatómunkák eredményeit, ezen keresztül a védett terület értékeit, csak kevés helyen gyűjtötték egybe. E munka ezt a hiányt igyekszik pótolni. Ez annál inkább is igényként jelentkezik, mert e molluszka lelőhely - mely az alsó-bádeni faunaegyüttest mutatja be - már a század elején európai hirnévre tett szert. A várpalotai "Szabó-" féle homokbánya védetté nyilvánítására 1954-ben került sor. A védetté nyilvánítás elsőrendű célja volt, hogy a tudományos értékű lelő helyet természetes állapotában óvják meg. A. négy-öt méteres homckfal, jellegzetes tengeri partszegélyi, strand jellegű üledékanyagában mintegy 16. millió éve elhalt alacsonyszervezettségü életközös ság számtalan változatát tartalmazza. A lelőhely jelentőségét a nagyszámú fajváltozat mellett növeli, annak jó megtartási állapota. A kitűnően konzervált kövületek tették lehetővé, hogy paleontológusaink /SZÁLAI TLBOR, STRAUSZ LÁSZLÓ, KECSKEMÉTIVÉ KÖRMENDI ANNA, KÓKAY JÓZSEF stb./ számtalan uj egyedet és fajt innét ismertek fel, határoztak meg először. A korjelző fajok megmutatták a kövületet bezáró kőzet, és ehhez kapcsolódó rétegsor időbeli helyzetét, ami a távolfekvő hasonló kifejlődések azonosítását is lehetővé tették. A kutatók állásfoglalása azonban nem volt mindig egységes. A lelőhely anyagának fokozatos megismerése, feldolgozása, a lezajlott tudományos viták sora vezetett el, a ma már biztos tények megvilágositásához. Azt, hogy jelenleg a "3zabó-"féle bánya az ország egyik legjobban feldolgozott miocén lelőhelye, annak a csaknem hatvan kutatónak az érdeme, melyről történeti áttekintésünk szél.