Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)
DR. ILOSVAY GYÖRGY: Az északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunájáról
Balaton-felvidék: Pécsely, Kis-tó /1979. III.26. th.:725 mm, gyomrában egy kifejlett Pelobates fuscus/; /1979.VI.17., th.:293 mm/; 10. Natrix tessellata LAURENTI - Kockás sikló: A pontusi eredetű kockás sikló a Balaton legjellemzőbb gerincese, vezérfajainak egyike. Sokkal inkább a vizhez kötött mint a vizisikló és a viztől távolabb csak a tojásrakás és téli álom idején található /DELY 1978/. A Balatongyörökön 1980. július 7-én gyűjtött Natrix tessellata a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum terráriumában július 27-én 12 példány sárgásbarna tojást rakott le. A siklótojások hoszsza 21-25 mm, az átmérőjűk pedig 13-17 mm között .ingadozott. A tojások alakja igen változatos, rövid zömök és hosszúkás vékony egyaránt található közöttük. Tojásait egyenként rakta le, tehát nem ragasztja egymáshoz azokat mint az Elaphe longissima. Egy-egy tojás átlagos súlya 2 gramm. A partvédő kőrakások között jó búvóhelyet talál, de a parti - sajnos egyre gyarapodó - szemétrakások, épitkezési törmelékek között is jól érzi magát /Balatonalmádi 1980.IV.12./. Erős hullámzás, zivatarok idején a parti uszadék, vizfelszinen uszó nádtörmelék alatt is meghúzódhat /Balatonakaii 1978.VII.19./. A part közelében vezető müutakon /pl. Tihanyi-félsziget/ taposás következtében igen sok példány pusztul el. Bőrét általában nem egyben /"siklóing"/, hanem a gyikokhoz hasonlóan pikkelyfoltokban, cafatokban veti le. Feltehetően vízszennyeződés következtében hátoldala néha teljesen vöröses színárnyalatú is lehet, vedlés után azonban ezek a példányok is palaszürkék. Fő tápláléka a hal, de csökkenő egyedszáma miatt a Balaton halállománya szempontjából közömbösnek tekinthető. Lelőhelyei: Északi Balaton-part: Balatonakaii, strand /1976.VII.17. - S; 1979.VII.19./; Balatonalmádi, Balaton-part /1973-VII.18.-T; 1980.IV.12./; Balatonederics, strand /1977.IX.1./; Balatongyörök, hajóállomás /1980.VII.7./; Tihany /Edelényi 1963; Fejérváryné 1942.; 1979.VII.12. th.:545 mm uton eltaposva; 1976. VII.25. - T, th.:667 mm/; A Herpetofauna jellemzése A Balatonban és a Balaton-felvidéken hazánk 15 Amphibia faja közül 11 fajt /Triturus eristatus, T. vulgaris, Bombina bombina, Pelobates fuscus, Bufo bufo, B. viridis, Hyla arborea, Rana arvalis wolterstorf fi, R. dalmatina, Rana esculenta, R. ridibunda/, mig a hazi 15 Reptilia faj közül 9 fajt /Emys orbicularis, Lacerta agilis, L. viridis, L. muralis, Anguis fragilis, Elaphe longissima, Coronella austriaca, Natrix natrix, N. tessellata/ és egy fajváltozatot /N. natrix var. persa/ sikerült kimutatni. Ezen a helyen kivánom megjegyezni, hogy PAPP /1971/ "A Bakony állattani bibliográfiája" c. munkájában a pannon gyik /Ablepharus kitaibeli fitzingeri/ alsóörsi előfordulási adata is szerepel - utalva FEJÉRVÁRY /1916/ "Ujabb adatok az Ablepharus pannonicus magyarországi elterjedéséhez" c. dolgozatára. Félő, hogy állattani irodalmunkba, ismeretterjesztő munkákba ez a téves faunisztikai adat is bekerülhet. Valamennyi kétéltű és hüllőfaj széles elterjedésü /eurytop/, siksági, dombvidéki faj. Ezalól talán csak a Lacerta muralis és legújabban az Emys orbicularis képez kivételt. A Bakonyban is élő tipikus hegyvidéki fajok, mint például a Triturus alpestris é3 a Bombina va.riegata területünkroT hiányoznak. A MÉHELY /1897/ által a Balaton környékéről emiitett fajok közül nem sikerült igazolni a Salamadra salamandra, a Rana temporaria, a Lacerta vivipare, a Coluber jugularis caspius, a Vipera berus és a Vipera ursini rakosiensis előfordulását. Ezek előkerülése a megváltozott arcolatu vizsgált területen nem látszik valószínűnek. A Balaton-felvidékről és a Balatoni Riviéráról kimutatott fajok populációinak nagyságát, előfordulásának gyakoriságát a következőképpen csoportosíthatjuk: Gyakori fajok: Rana dalmatina, Rana ridibunda, Rana esculenta, Hyla arborea, Natrix natrix, Visszaszorulóban lévő faj tik : Triturus vulgaris, Bombina bombina, Bufo bufo, Bufo viridis, Natrix tessellata /csak a Balatonban él/, Lacerta agilis, Ritka faj<?k:Triturus eristatus, Pelobates fuscus, Rana arvalis wolterstorffi, Lacerta viridis, Egyedi előfordulású: Anguis fragilis, Lacerta muralis, Elaphe longissima,Coronella austriaca Kihaltnak tekinthető faj: Emys orbicularis Az egyes Amphibia fajok együttes előfordulását /cönológiai affinitását/ Du Rietz megfogalmazása /BALOGH 1953/ és ennek kiegészítése /GALLÉ 1967/ értelmében a Balaton-felvidék általam rendszeresen vizsgált kilenc állóvizben a 3.sz. és a 4.SZ. táblázat mutatja be. A vizsgált állóvizek mindegyikében előfordult a Triturus vulgaris, a Bombina bombina, a Hyla arborea és a Rana dalmatina. Irodalmi adatok alapján csak a
