Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

DR. ILOSVAY GYÖRGY: Az északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunájáról

Balaton-felvidék: Fekete-hegy /1311.IV.21./; Monostorapáti, Boncsos-tető /1981.IX.24/; 3- Lacerta muralis - IAURMTI - Fali gyik: Kopár, napsütötte, sziklás helyeken tenyészik /MÉHELY 1897/, ENTZ és SEBESTYÉN megfigyelései /1942/ szerint a part közelében is gyakori. Napjainkban szórványos előfordulásúnak tekinthető. BALI /1976/ veszprémi előfordulásáról számol be, mig dr.KÉVÉNEK 1972. március 17-én Tihanyban a Csúcs-hegy oldalában fekvő kisérleti telepen sikerült megfigyelnie. 4. Lacerta viridis MURENTI - Zöld gyik: A Balaton-felvidék mediterrán jellegű területei a zöld gyik számára is optimális életfeltételeket biztosítanak, példányszáma azonban ennek a fajnak is jelentősen csökkent. HALLERnek /1939/ a tihanyi Biológiai Kutatóintézet kertje partvédő szikláin sikerült lefényképeznie. Nagyobb számban Monostorapátin, a halastó környékén figyeltem meg 1976-ban. A növekvő gépkocsiforgalom sajnos a többi kétéltű és hüllőfajhoz hasonlóan a zöld gyikok közül is szedi áldozatait. 1980. június 6-án Káptalaniüred határában találtam egy gépjármű által eltaposott nászruhás him Lacerta viridist /Test hosszúság farok nélkül: 116 mm/. Lelőhelyei:Északi Balaton-part :Káptalanfüred /1980.VI.6./; Tihany /Haller 1939/; Balaton-felvidék:Monostorapáti 1976.VI.29. 5. Anguis fragilis LINNAEUS - törékeny, vagy lábatlan gyik: Magyarország sikdomb- és hegyvidékein egyaránt előfordul /DELY 1978/. ENTZ - SEBESTYÉN /1942/ két helyről is közli előfordulását /Keszthely, Balatonrendes/. Gyűjtőútjaim során csak egy alkalommal 1981. júliusában a Fekete-hegyen sikerült megtalálnom a Bika-tó közelében lévő korhadt tuskó alatt. Wéninger Tibor 1974- júliusában Felsőörsön, az úttörő tábor melletti cseres-tölgyes erdőben figyelte meg. 6. Elaphe longissima LAURENTI - Erdei sikló: A Balaton-felvidéki karsztbokorerdők megfelelő életfeltételeket biztositanának nagyobb populációi számára is. Napjainkban azonban területünkön rendkívül ritkának tekinthető. "Az erdei sikló Tihanyban elég gyakori, Rendesről is feljegyezték" /ENTZ SEBESTYÉN 1942/. SZURGYInak 1979.június 15-én Eécselyen a Kis-tó melletti tölgyesben, Wéninger Tibornak 1974-júliusában Felsőörsön cseres-tölgyes állományban, Galambos Istvánnak pedig 1979. júliusában Balatonfüreden a Koloska-völgyben sikerült megfigyelni egy-egy példányt. 7. Coronella austriaca LAURENTI - Rézsikló: A rézsiklónak is nagyon kevés a Balatonra, ill. a Balaton-felvidékre vonatkozó adata:Balatonrendes /ENTZ - SEBESTYEN 1942/, Tihanyi-félsziget /L.Gy. 1974/. Fejérváryné faunakatalógusa csak a déli partról /Balatonszemes/ emliti. 8. Natrix natrix LINNAEUS - Vizisikló: Főleg a Balatontól távolabb eső vizek, nedves rétek jellemző siklófaja, de néha a Balatont övező zsombékosokban /Káptalanfüred 1980.VI.6../ és a Balatonban is /Balatongyörök, hajóállomás, kövek kö zött 1980.VII.7./ megfigyelhető. Ez utóbbi esetben a kockás siklóval /Natrix tessellata/ együtt fordul elő. 1976. április 29-én Nagyvázsonyban a Vázsonyséd gyorsfolyásu, 15 fokos vizében és füves partján találtuk. A környezeti hatá sokkal szemben,ez a hüllőfaj rendelkezik a legnagyobb tűréshatárokkal. Lelőhelyei: Északi Balaton-part:Balatonalmádi, Köcsi-tó /1980.VII.15./; Balatonederics /1976.V.13./; Tihany /Edelényi 1963/, /1973-IX.9. - MF, th.:477 mm/; Balaton-felvidék:Köveskál, Fekete-hegy tavai /1977.VI.16. - S-Sip./; Pécsely, Kis-tó /1979.VI.17/; 9. Natrix natrix var. persa PALLAS - Kétcsikos vizisikló: A vizisikló fehérsávu változatát MÉLELY /1897/ elég gyakorinak itéli, a Balaton élete c. könyv /ENTZ- SEBESTYEN 1942/ viszont nem is emliti ezt a fajváltozatot. Feltétélezésem szerint a kétcsikos vizisikló törzsalak melletti aránya időszakonként változik. Ezt a feltételezést Szeged környéki megfigyeléseim és DOVICSLN /1971/ dolgozata is alátámasztja. Egyes években kirobbanóan magas százalékban jelentkezik, mig máskor^visszaszorul. 1979-ben a pécselyi Kis-tó környéki siklók csak nem 50 %-a a fajváltozathoz tartozott. A Natrix natrix var. persa ilyen "tömeges" megjelenését^sem az 1979. előtti években, sem 1980-ban nem tapasztaltam. Életmódja, ökológiai igényei a törzsalakkal megegyeznek. 1980. április 15-én Tihanyban a Külső-tó közelében lévő friss szántásban sikekerült egy példányát begyüjtenem. Lelőhelyei: Északi Balaton-part Balatongyörök, Balatonban /1980.VII.7./; Káptalanfüred /1968.VI.21.-N., th.:375 mm/; Tihany, szántásban /1980.IV.15., th.: 575 mm/;