Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)
DR. ILOSVAY GYÖRGY: Az északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunájáról
ződött be. A juvenilis, 1 cm-es varangyok a Pelobates fuscussal ellentétben csak farkuk t<ljes visszafejlődése után hagyják el nagyobb távolságra, s vizet. Lomha mozgása ellenére nagy távolságokat is képes megtenni. Figyelemre méltó jelenségnek tartom, hogy több éves megfigyeléseim ellenére egyetlen olyan vizi biotópban sem észleltem jelenlétét, ahol a. Pelobates fuscus petézett /pl. Kis-tó, Köcsi-tó, Kővágóörs - 3-sz, táblázat/. Tehát elképzelhető, hogy a Pelobates fuscus és a Bufo bufo száre.zföldi vadászterületei területünkön territoriálisán egymástól elkülönülnek. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy MARIÁI /1957/ a Bálátán, valamint MARIAI - TRASER /1978/ Sopron környékén a, Pinty-mocsárban együtt találta a két fajt. Lelőhelyei: Északi Balaton-part: Alsóörs, Balatonban /1979. III-26./; Balatongyörök, Szépkilátá, parti nádas /1977.IX.1./; Révfülöp, temető /1980. III. 31-7: Tihany /Pejérváryné 1943; Tihany, rév környéki mocsár /1979III-26./ Balaton-felvidék:Hegyesd, Halas-tó partja /1976.VII.29. I-S, 3 pld. juv./; Kálomis-tó /1979-IV.13/, Köveskál, Pekete-hegy tavai /1977.IV.21., lárvák t.h. 16-19 mm/; Köveskál, mesterséges tó /1980.IV.14./ Monostori-tó környéke /1979. VII.9-/; 7. Hyla arborea LINNAEUS - Zöld levelibéka: Közönséges lomblakó békánkat a Balaton-felvidék^szinte valamennyi állandó viziélőhelyében, ill.azok környékén megtaláltam. Általában április végén bújik elő, s május első napjaiban párzik /DELY 1967/. A hirtelen koratavaszi felmelegedés /20 fok feletti léghőmérséklet/ azonban már márciusban előcsalogathatja téli rejtekhelyéről /1977-111-24-, Kornyi-tó/. Nászidőszaka azonban területünkön is áprilisban játszódik le. Párzásuk leginkább 15-16 fokos léghőmérséklet mellett kezdődik, s petéiket már 11,5 fokos vizbe is lerakják. Lelőhelyei: Balaton-felvidék:Dörgicse, Füzed-tó /1979.IV.11. - him th.:41 mm/ Köveskál, Fekete-hegy tavai /1977.VI.16. - S-SIp., lárvák, 1980.IV.29-/ Kővágóörs, Kornyi-tó /1977. III.24. Him th.:41 mm/; Monostorapáti, Kálomis-tó, Kettostó /1979.IV.13./ Pécsely, Kis-tó /1979-IV.11./; Tar-Óra-hegy tava /1979-VII.9. - lárva/. 8. Rana arvalis Wolterstorffi FEJÉRVÁRY - Hosszúlábú mocsári béka: Tipikus sikvidéki állat, a magasabb részekről teljesen hiányzik, s alacsonyabb dombvidékeken is csak egészen kivételesen /Kovácsi-hegy/ fordul elő /DELY 1967/. A Tapolcai-medence területén álalánosan elterjedt, de a Balatoni Riviérán előfordulása ritkának tekinthető. Ezen a területen élőhelyei egybeesnek, ill. megegyeznek az erdei békáéval /Rana dalmatina/. Az állandóan nedves, tocsogós részeket kedveli. A felsőörsi Malom-völgyben 1979. júliusában is vizben tartózkodott. Az erdei békáénál valamivel kisebb petecsomóit már,8 fokos vizbe is lerakja. Lelőhelyei:Északi Balaton-part:Aszófő, séd környéke /1979.VII,7/; Balatonfüred, sédben /1979.V.10./, Csopak 1978.VIII.11./. Balaton-felvidék: Felsőörs, Malom-völgy /1979.VII.11./. 9. Rana dalmatina BONAPARTE - Erdei béka: A Balaton-felvidék leggyakoribb szárazföldi békafaja. Kedvelt tartózkodási helyei a magas páratartalmu, napsütötte erdőségek. A tél elmultával rövidesen elkezdi mozgását. Enyhébb időjárás esetén már februárban is megfigyelhetők aktiv példányai, nászának főideje azonban március derekára esik. A peterakás már 3 fokos vizben is megtörténhet, de általában 9-11 fokos vizbe rakja le oetecsomóit. J.LAC /1974/ szerint a párzás ideje akkor kezdődik, amikor az éjszakai lehűlés nem éri el a 0 fokot és a nappali felmelegedés már 7 foknál nagyobb. A Pécselyen 1980. március 27-én végzett felmérés szerint a Rana dalmatina egy-egy petecsomójában 751 - 1155 pete található. A mindig viz alá lerakott, fűszál, ágdarab köré ragasztott peték néhány nap múlva a viz felszinére emelkednek. A peterakás általában állóvizben történik, de 1980. tavaszán a felsőörsi Malomvölgyben találtam lassú folyású vizbe rakott petecsomót is. A viz mélysége a peterakás szempontjából közömbösnek tekinthető, a fő kritérium, hogy legyen olyan növény, vagy növényi törmelék, amelyhez a petecsomó hozzáragasztható. A Rana dalmatina a tavaszi időszakos vizekbe is petézik, ezek gyors kiszáradása következtében azonban nagyon kicsi a valószinüsége annak, hogy ezekből tüdős alakok fejlődjenek /pl.:kővágóörsi mező, Balatoncsicsó/ Amint azt az l.sz. táblázat adatai tükrözik a peték lárvává alakulása csak akkor következik be, ha'a biotóp vizének hőmérséklete meghaladja a 10 fokot, 1980-ban például az alacsony tavaszi hőmérséklet következtében a peték átalakulása csak április közepén indult -meg. Ha az időjárás kedvezőtlen, s a vízhőmérséklet ismét 10 fok alá süllyed, a már kifejlődött ebihalak jelentős hányada elpusztul. /Balatonalmádi, árok 1980.V.20./. A peték lerakása és átalakulása közötti viszonylag hosszú időszak következtében a fejlődésre kéjjpes peték száma jelentősen csökken, ugyanis a viz felszinére emelkedő gömb aíaku petecsomó fölső része elszárad, felhólyagosodik.
