Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

DR. TÓTH SÁNDOR: A pókhálós kecskerágómoly fürkészlégy parazitái (Diptera: Tachinidae)

dolosa MEIG. faunisztikailag is érdekes, mert hazánkban a ritka fajok közé tar­tozik . E redmények A Bakony hegység területén gyűjtött Hyponomeuta cognatellus HB. bábokból ne­velt parazitákat táblázatban foglaltam össze, melyben gyjfőhelyenként megadom a begyűjtött bábok darabszámát, valamint az azokból kikelt paraziták számát. A paraziták közül eddig csak a fürkészlegyeket határoztam meg, ezeket fajnév szerint szerepeltetem. A tenyészetből előjött néhány Sarcophagidae lárva is. Ezek később bebábozódtak, de bábjuk beszáradt, imágó nem kelt belőlük. Egyelő­re nem sikerült megnyugatóan bizonyítani, hogy ezek a lárvák a pókhálós kecs­kerágómoly hernyóiban /bábjaiban/ fejlődtek ki. MIHÁLYI /szóbeli közlés/ sze­rint a Sarcophagidák /húslegyek/ nyüvei nem fejlődnek élő hernyókban. Könnyen elképzelhető, hogy a husiegyek a már valamilyen módon /esetleg virusos fertő­zés következtében/ elpusztult hernyókra /bábokra/ rakták le petéiket és az azokból kikelt lárvák csak az elpusztult hernyókkal táplálkoztak. A kérdés el­döntéséhez további megfigyelések szükségesek. Főleg a Révfülöpön begyűjtött bábok voltak erősen fertőzöttek Hymenoptera parazitákkal. A Hymenoptera anyag meghatározása egyelőre nem történt meg, de a véleményem szerint legalább 6-7 fajhoz tartoznak a kikelt fürkészdarazsak. Különösen nagy számban jött elő egy apró /1-1,2 mm nagyságú/ fémfürkész /Chal­cidoidea?/. Mint az a táblázat adataiból kitűnik a lelőhelyen összesen 6396 bábozódás előtt álló Hyponomeuta cognatellus MEIG. hernyót, illetőleg bábot sikerült be­gyűjteni. Ezekből 3 fajhoz tartozó 568 db fürkészlégy kelt ki, vagyis vizs­gálataim szerint a bábok 8,88 %-a volt Tachinidák által parazitáit. /A parazi­táitság foka a valóságban ennél az értéknél valószinüleg valamivel magasabb lehetett, mert a Tachinidae bábok egy része különböző okok miatt rendszerint elpusztul./ A három Tachinidae faj közül /messze megelőzve a másik kettőt/ a legnagyobb %-ban a Bessa parallela MEIG. szerepel /8,61 %/. Ezt követi a Bact­romyia aurulenta MEIG. /0,16 %/, majd a Zenillia dolosa MEIG. /0,11 %/. A Hyponomeuta cognatellus Tachinidae parazitáinak jel lemzése A továbbiakban nagyrészt HERTING /1960/ munkája alapján röviden jellemzem a pókhálós kecskerágómoly fürkészlégy parazitáit. A jellemzésben kitérek a faj palearktikumi, majd hazai és Bakony hegységi elterjedésére, rajzási idejére, gazdakörére és biolópiájára. Bessa parallela /MEIGEN, 1824/ A palearktikum jelentős részében megtalálták. Európában északon Angliáig és Skandináviáig elterjedt. Előfordul a Szovjetunió európai terültén, még a Kaukázuson tul /Transzkaukázia/ is. Ázsiában, Dél-Szibériában, Mongóliában, Szahalinon és Japánban gyűjtötték. Magyarországon a síkságon és alacsonyabb hegyvidékeken helyenként nem ritka, hazai ismert lelőhelyeinek száma 37, e­zek közel fele esik a Bakony hegység területére. A Déli-Bakony kivételével a hegység minden récztáján megtaláltuk. Imágója májustól szeptember végéig, ok­tóber elejéig rajzik. Két, vagy több nemzedéke is lehet évente. Elsősorban molylepkék, főleg a kártékony pókhálósmolyok /Hyponomeutidae/ parazitája. Ki­nevelték a Hyponomeuta malinella L. /LUNDBECK 1927, V0UKASS0VITCH 1933/, a Hyponomeuta padellus L. /STEIN 1924. WAINWRIGHT 1928, SÁRINGER et al. 1983/, a Hyponomeuta evonymella L. / WACHTL, STEIN 1924, KARCZEWSKI 1980/ és a Hypo­nomeuta cognatellus HB. /NIELSEN 1909. SCHWANGART 1914, BAER 1921, SERVADEI 1930/ bábokból. Az irodalomban /HERTING 196o/ további 17 molylepke és 9 egyéb lepke gazdaállata is szerepel. Sok Hyponomeuta cognatellus HB. hernyót vizs­gáltam át nagyító alatt. Mindig csak fejlett hernyókon találtam Bessa paral­lela MEIG. petét, mégpedig kizárólag a torszelvényeken. A parazitáit hernyó­kat elkülönítve neveltem tovább. Valamennyiből csak egy Bessa parallela MEIG. parazita fejlődött ki, illetőleg a Hyponomeuta bábok egy részéből Hymenoptera paraziták jöttek elő. A Bessa parallele MEIG. lárvái többnyire a gazda gubó­jában bábozódtak be. Előfordult több esetben, hogy a Tachninidae báb részben kilógott a gazda gubójából. Elég gyakran találtam a parazita bábokat kívülről a gubókra tapadva, vagy a gubók közötti szövedékben. A Tachinidae imágók a bábozódás után mintegy két hét elteltével keltek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom