Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

DR. UHERKOVICH GÁBOR: A Vad-tó (Kovácsi-hegy, Zala megye) algavegetációjáról

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 3—1984 A VAD-TÓ (KOVÁCSI-HEGY, ZALA MEGYE) ALGA VEGETÁCIÓJÁRÓL DR. UHERKOVICH GÁBOR Pécs ABSTRACT: On the alga vegetation of Lake Vad /Kovácsi Hill, Com. Zala, Hungary/ - The alga vegetation living in a peat-bog covering a basalt hill-top in the Balaton Upland has been described by author. The peat-bog is watered only by rainfalls. In the last years as a result of the stone-mining the water-supply of this peat-bog greatly diminished, so it is going to be desolated. From the acidic, oligotrophia water of the peat-bog author revealed 132 taxa of algae and 2 7 taxa of Testacea, most of which can be considered as indicators of acidic water. Being this water-type rare in Hungary, a further study of this peat-bog seems to be needed. Bevezetés A Kovácsi-hegy Zalaszántó és Vindornyaszőlős között elterülő, jelentős kiterjedésű bazaltplató. A Tapolcai-medence bazaltképződményeitói a Keszthelyi-hegység dolomitos tömegei választják el. A Kovácsi-hegy bazalttömegével meglehetősen izoláltan illeszkedik a környezetébe. A Kovácsi-hegy fennsikja erdővel boritott, egyhén hullámos, legmagasabb pontja 356 m A. t. f. A bazaltplató délnyugati pereméhez közel nagyobb természetes vápa alakult ki. Ennek legmélyebb pontján a környezet csapadékvizével táplált láp található, melyet a környékbeliek Vad-tónak neveznek. A lápot erdő veszi körül. A széle zsombékos. A láp közepe felé haladva - az eredeti állapot szerint - nyilt víztükrökkel tarkázott nádas következik. A láp közepén tőzegmohás uszóláp van füzekkel, de már a nádasban is meglelhetők sokfelé a tőzegmoha-párnák. A lápot magába foglaló nagy vápának délnyugati szegélyéhez közel, Vindornyaszőlősfelől, már régebben megindult a bazaltkő bányászása. A kőbánya egyre nagyobb méretű fejtései már a 70-es évek második felében elérték a 14p vizgyüjtőjét, majd abban előre haladva, egyre csökkentették a vizgyüjtő területét. Magát a lápot nem érte el a kőbányászás, de a vizgyüjtője mostanáig annyira lecsökkent, hogy az utóbbi években a láp viztelitettsége egyre jobban elmarad az eredeti állapottól. A Vad-tó halódó láppá vált, amely már most is az év nagy részében száraz lábbal bejárható és ilyenkor csak a benne tengődő tőzegmoha-rétegek őriznek meg bizonyos vízmennyiséget, holott eredetileg, legutoljára még 1977 is, mélyebb helyein 1,4 - 2,0 m-es viz boritotta. Azzal, hogy tájvédelmi szempontból kiemelt fontosságú helyeken, pl. a Badacsony oldalában, megszüntették a bazalt-bányászást, egyéb helyeken, pl. a vindornyaszőlősi bányában is intenzivebbé vált a bazalt kitermelése. És bár magét a lápot nem érte el a hegy lebányászása, de vizgyüjtője jelentős lecsökkentésével ez az érdekes,, hazai viszonylatban igen sajnálatos -Jlőhely, amelynek osak kevés hazai párja akad, pusztulásra van ítélve. Ez a dolgozat azoknak a tanulmányaimnak sorába tartozik., amelyeket a Dunántúl természetvédelem alá helyezett vagy természetvédelemre javasolt területeinek