Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

DR. KORDOS LÁSZLÓ: A bodajki Rigó-lyuk újholocén kitöltésének vizsgálata

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 3—1984 A BODAJKI RIGÓ-LYUK ŰJHOLOCÉN KITÖLTÉSÉNEK VIZSGÁLATA DR. KORDOS LÁSZLÓ Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest ABSTRACT: Investigations on the Young Holoeene sedimentary infilling of Rigőrook-shelt&r near Bodajk - There are several small rock-shelters in the gorge of Gaja-brook in the vicinity of the community Bodajk situated at the Eastern margin of the Bakony Mountains. Nine layers can be distinguished in the 1,5ms thick sedimentary infilling of the Rigó rock-shelter /160 ms high above sea-level/ which have been deposited from ca Roman times up to the present. This paper contains the lists of sediments, plant seeds and bone remains found in the samples taken from the layers as well as their stratigraphical and ecological evaluation. A Rigó-lyuk a bodajki Gaja-patak szurdokának jobb oldalán, az egykori malomtól folyásirányban 714 m-re 160 m tszf. /6-8 m relativ/ magasságban nyiló kicsiny barlang /1. ábra/. Az eredetileg csaknem teljesen kitöltött üreget 1970-ben Tihanyi Péter barlangkutató találta meg és nevezte el /TIHANYI 197 2./. Az általa gyűjtött csontmaradványokat bejelentette a MAFI Múzeumának, s az ellenőrző azonosítás után a barlangban 19 76 nyarán ásatást végeztem. A kitöltést a felsőbb nyilason át a barlangba húzódott törmelékkup alkotta, amely a bejárati szelvényében mindössze 1,5 m vastag volt. Szine alapján két rétegre lehetett bontani, az aljzatot boritó 95 cm vastag vörösesbarna, s az erre települő 55 cm vastag humuszos fakóbarna szinü kőtörmelékes aleuritra. Az ásatás során a két réteget kilenc szintben, a kitöltés adta legfinomabb bontásban gyűjtöttük be, a számozás felülről lefelé történt: 1-5, minta humuszos fakóbarna, 6-9. minta vörösesbarna szinü kitöltés /2. ábra/. Az előkerült szerves maradványok közül a madarakat Jánossy D., a Molluscafaunát Krolopp, E., a növényi magokat Skoflek I. dolgozta fel. Az üledékminták geokémiai és ásvány-kőzettani elemzése a MAFI laboratóriumaiban készült. A szórványos régészeti leleteket Bácskay, E. vizsgálta, a kigyócsigolyák paleobiogeokémiai értékelését Szöőr, Gy. végezte el. Az egyes rétegekből előkerült gerinces maradványok determinált darabszámát és az abból megállapított egyedszámát az I. sz. táblázat tartalmazza. A többi őslénytani és üledékföldtani adat a függelékben található. Az üledékföldtani vizsgálatok szerint mind a 9 minta teljesen egyveretü. A szemcseösszetctel csak az anyag és az apró kavics frakcióban mutatott gyenge maximumot, gyakorlatilag mindegyik szemcseösszetételi görbe egyforma, osztályozatlan jellegű. Az üledék ásványi összetétele a derivatográfiás és röntgen vizsgálatok szerint homogén, fő alkotórésze dolomit, kvarc,, kalcit és illit, amelyek mellett montmorillonit, klorit, kaolinit, káliföldpát, plagioklász és goethit volt kimutatható. Az üledéksor kémiai összetétele is rendkívül egyöntetű, Si0„ 32-37 %, CaCO, 14-17 %, Al-O,