Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

KEVE ANDRÁS: Adatok a Balaton és környéke madárfaunájához (Aves)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 3—1984 ADATOK A BALATON ÉS KÖRNYÉKE MADÁRFAUNÁJÁHOZ (AVES) t DR. KEVE ANDRÁS ABSTRACT: Contributions to the knowledge o? the avifauna of the Lake Balaton and its surroundings - Author of the paner, who dead in the meantime, considered the first phase of his investigations connected with the Lake Balaton as accomplisned

. He tried to establish the state of the avifauna inhabiting the Lake Balaton and its surroundings. He followed the seasonal changes of the life-history of the avifauna by quantitative and qualitative observations. Beside offerring a number of faunistical data author reveals connections existing in the nutrition of the birds inhabiting the surroundings of Lake Balaton. Paper contributes data to life history of 87 bird species. Bevezetés A Balaton-kutatásom első fázisát befejezettnek tekintem. Az elért eredmények egyrészt leszögezték az 1941-1975 közötti állapotot és annak változásait - viszszatekintve a korábbi múltra - másrészt bemutatták a madárélet szezonális ütemét kvalitative és amennyiben lehetséges volt kvantitative is. Ezzel csupán az alapo kat kaptuk meg a voltaképpeni célunkhoz, melyet ENTZ tűzött ki a Balaton élete összefüggéseinek kutatásához, melyben éppen a madarak játszák az egyik döntő sze repet. Jelen tanulmányommal ebben az irányban szeretnék további kezdeményező lépést tenni, és ez a balatoni madarak bromatológiája. A bromatológia kifejezést HEIM DE BALSAC /1928/ javasolta, majd VASVARI iparkodott átvinni a köztudatba, ezért az irodalom általában neki tulajdonítja megalkotását, de a mai ornitológiába alig tudott betörni. Ennek az irányzatnak feladata, hogy a mult század végi "haszon-kár" pozitiv alapon végzett vizsgálatok gazdasági felfogását az ökológia síkjára vetítse, azaz a madarak és más állatok életére és a növénytakaró összefüggéseire a gyomortartalom vizsgálatok utján mutasson rá. Akadtak kutatók akik ezt tekintették az igazi cönológiának. Az 1941. évi kutatásnak bromatológiai részét VASVARInak kellett volna feldolgozni és megjelentetni. Elég szép anyagot gyűjtöttünk össze, hozzátehettük a régebben gyűjtött anyagot is, amit HEGYMEGHY ki is válogatott. Sajnos a tragikus körülmények VASVARIt megakadályozták munkája elvégzésében. Korábban és ma is egész sor táplálkozástani tanulmány jelent meg, mely a balatoni madarakkal is foglalkozott. Ezekre itt nem kívánok kitérni, csupán az irodalomban mutatok rá. A jelen tanulmány nem a gyomortartalom vizsgálattal kivan foglalkozni, hanem rámutatni arra, hogy több esetben még igy sem mutathatók ki egyes táplálékanyagok. Gondoljunk a gilisztákra, hazátlan csigákra stb., melyek tul gyorsan emésztődnek meg ahhoz, hogy kimutathatók lennének. A régebbi gazdasági felfogás kiélezne, hogy táplálkozástani vizsgálatokhoz pozitiv alapot csak a gyomortartalmak analízise nyújthat, hisz előtte annyi vadászati, mezőgazdasági stb. "megfigyelés" történt, melyek nem bizonyultak elég alaposnak, elhamarkodott Ítéletekre adtak alkalmat és ezzel lerontották a szabadtéri megfigyelések hitelét. Saját korában tehát az volt a helyes felfogás, hogy egyedül a gyomortartalom vizsgálat pozitiv, de még ez is félrevezethet, pl. gyomorból kimutathatók nyul-testrészek. Vajon ez az ölyv nem nyul-dögön lakmározott-e, vagy vannak táplálék részek, melyek egyes madárfajok gyomrába csak másodlagosan, a zsákmány-állat utján kerülhetnek be stb. Ezek a tények ismét felvették a megfigyelés szükségességét is, amit indokol az a körülmény, hogy ilyen vizsgálatokra ma már madarat begyűjteni alig lehet és szabad. Amikor tehát visszatérünk az észlelés módszeréhez, azt kell hangsúlyoznunk, hogy ezeknek sokkal kritikusabban, megalapozottabban kell történniök, mint régebben és azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy ez nem kizárólagos, hanem csak kiegészítő módszer.