Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)
DR. DÉVAI GYÖRGY - MOLDOVÁN JUDIT – DR. NAGY SÁNDOR: Az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) faunisztikai kutatásának helyzete a Balaton vízgyűjtő területén
fogassüllőnek /Entz, 1957; Entz és Lűkacsovics, 1957 ; Tölg. 1959 . I960. Biró 1974, Ponyi et al. 19.4; Tátrai 1980/. A Balaton vízgyűjtőjének árvaszúnyog faunájáról a befolyó vizek vizsgálatainál találunk adatokat. Entz és munkatársai /1954/ a Pécsely-patakból mutattak ki több csoportot, s elemezték azok élőhelyi viszonyait. Az ábrahámhegyi forrás kifolyójában Bérezik/1968/ azonositott néhány fajt. A Zala folyó vízminőségi vizsgálatánál Kölüs és munkatársai /1981/ tettek emlitést árvaszúnyog lárvák előfordulásáról. A terület árvaszúnyog faunájának rendszeres kutatását a KLTE ökológiai Tanszékének munkacsoportja kezdte el 1978-ban. Munkánk során először az árvaszúnyogok anya=?- ás ener^iaforgalmi jelentőségére mutattunk rá /Dévai et al., 1979, Dévai 1980/. ízt követően főleg a szubfosszilis / : lévai és ^oldován 1983/, ill. a recens fauna összetételének változását elemeztük a Balaton hossztengelye, ill. a Zala hossz-szelvénye menten /Dévai et al., 1983, 1983a/, s ennek alapján kimutattuk a vizminőségviszonyok tér-időbeli alakulásában észlelhető különbségeket, ill. megkíséreltünk ökológiai nézőpontból magyarázatot adni a legfontosabb változási tendenciákra. A begyűjtött árvaszúnyog minták feldolgozása során azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a meglévő határozókulcsok' pontatlansága és ellentmondásossága miatt a fauna teljes reviziójára van szükség. Ehhez elengedhetetlennek tünt uj taxonómiai vizsgáló módszerek bevezetése /pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok, kariológiai és enzimológiai eljárások, numerikus-taxonómi ai analizisek/, amelyek lehetővé teszik a fajok eddiginél biztosabb elkülönítését /vö. Dévai et al., 1983b/. Az eddigi adatok tematikus összegzése rámutat arra, hogy a Balatonnak és vizgyüjtő területének árvaszúnyog faunájáról igen értékes alapadatokkal rendelkezünk, néhány területen azonban - mindenekelőtt a faunaösszetétel kérdésében Ismereteink nagyon hiányosak. A további összehasonlító elemzések faunisztikai alapozása céljából irodalmi adatok alapján összeállítottuk a Balatonból és vizgyüjtő területéről eddig kimutatott árvaszúnyogok névsorát, s feltüntettük a munkánk során eddig kimutatott uj taxonokat is. A Balaton árvaszúnyog faunájából Bérezik/1960/ 9 genust és 25 fajt emlit, Biró /1981/ a tóból és vizgyüjtő területéről 32 faj előfordulását jelzi. A jelenlegi teljes névsor 103 taxont tartalmaz, melyből 39 saját anyagunkban fordult elő először. Közülük a tudományra uj Chironomus balatonicus-t a Balatonból irták le Dévai és munkatársai /1983c/. A 39 taxonból 21 a hazai árvaszúnyog faunára is újnak bizonyult. A részletes faunalistát az J. táblázat tartalmazza. Ebben az egyes taxonok neveit a Limnofauna Europaea második kiadása alapján /vö.Illies, 1978/ tüntettük fel. Lábjegyzetben viszont minden esetben megadtuk azt a taxon-nevet is, amely az eredeti közleményben szerepel. Ezt annál is inkább szükségesnek tartottuk, mert a régi és az uj nevek azonositása egyrészt igen körülményes, másrészt sok esetben nem teljesen megbizható, mivel az eredeti példányok alapján történő revízió vagy lehetetlen /ha például a preparátumok elvesztek vagy tönkrementek/, vagy még nem történt meg. A bizonytalan átsorolásu vagy az uj nevezéktanhoz nem egyértelműen illeszthető neveket a taxon neve után álló, zárójelbe tett kérdőjellel jelöltük. A táblázatban az irodalmi adatoknál megadtuk a forrásmunka sorszámát, zárójelben utána pedig a közölt fejlődési alakra vonatkozó jelet /l=lár-
