Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony hegység lemezescsápú bogárfaunájának alapvetése I. (Coleoptera: Trogidae et Scarabaeidae)

gelő, 1978. IX. 8, RI, BTM. 15. Bakonyszücs, 1963. V. 24, fbt, P, BTM; 1978. VI. 16, RI, BTM. 16. Fenyőfő, /ES/; 1976. VIII. 12-15, 1978. VII.15, 1979.V. 20, RI, BTM; 270 m homokos legelő, fbt, 1977. VII. 30-21, 1980. VII. 13, RI, BTM; 1979. IV. 14, ÁL, mgy. - Ősfenyves, 1972, VII. 30, TS, BTM. 17. Nagyte­vel, 1973. V. 15, BJ, BTM. 18. Pápateszér, W, TMÁ. 19. Tapolcafő, 1976. VII. 11, BJ, BTM. 20. Ugod, 1968. X.7-19, PL, BTM; 1977. V. 8, RI, BTM; 1978. V.30 ürgelyukbél, ÁL, BTM. - Dióspuszta, legelő, 1972. V. 24-25, 1973. V. 31, 1974 VI. 24, BJ, BTM;- erdőszegély, 1972. IV. 14, BJ, BTM. - Szár-hegy, 1977. V. 8 300 m , erdőszél, fbt, ÁL, mgy; 1978. V. 30, 250 m, füves domb, Urgetrágyából AL, mgy. 21. Zirc, ab. rubripes MULS., PJ, TMÁ. KB: 22. Olaszfalu, 1955. V. 16, KÁ, BTM. 23. Súr: legelő, 1979. IX. 10, 1980. VII. 13, 1981. VI. 28, RI, BTM. - Dalosdpuszta, 1969. VII. 11, TL, BTM. 101. Onthophagus /s.str./ vacca /LINNÉ, 1767/. /Syn.: Scarabaeus vacca LINNE, 1767 - conspurcatus GEOFFROY in FOURCROY, 1785 - var. médius KUGELAN, 1792 - aeruginosus SCHRANK, 1798 - affinis STURM, 1800 - tricornis FISCHER, 1844 - antilope MOTSCHULSKI, 1845 - vicinus MULSANT, 1842 - ab. difficilis MULSANT, 1842 - intermedius MULSANT, 1842 - propinquus MULSANT, 1842 - simi­lis MULSANT, 1842 - ab. sublineolatus MULSANT, 1842 - ab. basalis MULSANT, 1842 - medius PANZER, 1793/. - Zöldes trágyatúró. Palearktikus elterjedésü faj. Megtalálható egész Közép- és Dél-Európában, Marokkóban, az Azori-szigete ken, Krétán, Kisázsiában, Sziriában, a Transzkaukázusban, Iránban és a Transz kaspiában. A Kárpát-medencében gyakori, a Bakony hegység minden kistájáról e­lőkerült. Bf: 1. Berhida, 1955- V., LR, TMÁ. 2. Kővágóörs: legelő 1978. IV. 23, RI, BTM 3. Köveskál, 1978. V. 20, RI, BTM; I50 m, legelő, 1978. V. 6, fbt, ab. subli­neolatus MULS., ÁL, mgy. 4. Nagyvázsony, I960. V. 26, fbt, P, BTM. 5. Ősi, LR TMA. 6. Szentkirályszabadja: Ko-hegy, 1962. V. 6, fee, P, BTM. 7. Tihany,1934 SZ, TMÁ; 1934. IV. 9, 1934. IV. 9, IV. 11, Ml, TMÁ. 8. Veszprém, 1955. IV., MM, BTM. - Látó-hegy, 1962. IV. 21, DGY, BTM. 9. Zalahaláp, LR, TMÁ. Kh: 10. Vállus, LR, TMÁ. DB: 11. Pula: legelő, 1978. V. 6, RI, BTM. 12. Séd-völgy, 1954. VI. 4, P.BTM. 13. Somlóvásárhely: Somló, 1963. V 7-8, fbt. P, BTM. 14- Sümeg: Mogyorós­domb, 1963. VI. 3, fbt, P, BTM. ÉB: 15. Németbánya: Vadászház környéke, 1964. VI. 11-13, P, BTM. 16. Tapolca­fő, 1976. VII. 11, BJ, BTM. 17- Ugod: Dióspuszta, rét-legelő, 1973.IV.27,BJ. BTM. KB: 18. Várpalota: Tábormező, 1969. V-VI., VEZ, BTM. Nemzetség: Onitini Az Onitini tribus elterjedése a palearktikus, az orientális és az ethióp ré­gióban van. 18 neme közül a Chironitis g_enus centruma a palearktikus régióban található, mig a nemzetség többi neme főleg az ethióp régióban elterjedt. Aú nemzetség 181 fajt számlál, a fajoknak mindössze 13,3 %-a palearktikus /24 faj/. Nem: Chironitis LANSBERGE, 1875 A nemet 24 faj képviseli, melyből 14 található a Palearktikumban. Egy faj a Kárpát-medencében is megtalálható. - Chironitis hungaricus /HERBST, 1789/. /Syn.: Scarabaeus hungaricus HERBST, 1789 - clinius FABRICIUS, 1792 - Onitis amyntas STEVEN, I8O6 - Onitis alexis MULSANT /nec KLUG/, 1842 - Onitis melibaeus MULSANT, 1842 - Onitis ti­tyrus MULSANT, 1842/ - Nagy elterjedési areával rendelkező mediterrán faj. Megtalálható Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Dél-Magyarországon egé­szen Budapestig, a Balkán-félszigeten, Kisázsiában és a Krim-félszigeten. A Kárpát-medencében főleg az alföldi homokos pusztaságokon tal-lható, de nagyon ritka. A Bakony hegységből még nem került elő. Mivel a Dunántúlról vannak gyűjtési adatai, igy a bakonyi előfordulása sem kizárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom