Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony hegység lemezescsápú bogárfaunájának alapvetése I. (Coleoptera: Trogidae et Scarabaeidae)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 3-1984 A BAKONY HEGYSÉG LEMEZESCSÁPÚ BOGÁRFAUNÁJÁNAK ALAPVETÉSE L (COLEOPTERA: TROGIDAE & SCARABAEIDAE) ROZNER ISTVÁN Budapest ABSTRACT: Fundation of the Lamellicorn fauna o

p the Bakony Mountains. I. /Colei ptera: Tronidae et Scarabaeidae

/ - 23 genera, 105 species and 37 aberrations were shown from the families Trogidae and Scarabaeidae within the framework of the research program "Natural features of the Bakony Mountains" until 1982. Bevezetés A tágabb értelemben vett Bakony hegység, amely magábanfoglalja az Eszaki-/üreg-/ Bakony an, a Déli-Bakony

on és a Bakonyalján kJvttl a Balaton-felvidéket, a Tapolcai-medencét éa a Keszthelyi-hegységet is, a maga kb. 4000 km^ területével a Magyar Középhegység egyik legváltozatosabb területe, Àmint PAPP /1968/ Írja: "A Bakonyban ... mind a szerkezeti-geomorfológiai, mind a felszínen levő anyagoknak ... és a növénytakarónak, döntő jelentősége van az ál latvilág összetételére, hiszen más fajok találják meg életlehetőségüket a fennsikon, a középhegységi területeken, lankákon-dombokon, medencékben stb.. .". Ez a változatosság kifejezésre jut a zömében növény- és ürülékevő lemezescsápú bogarak /Lamellicornia/ családsorozatába tartozó bogárcsaládok fajainak számában, előfordulási területük horizontális és vertikális kiterjedt ségében, az egyedszámukban, ami némely esetben óriási bogártömeget jelent. A mult században meginduló intenziv rovartani kutatások, amelyek természetesen kiterjedtek a lemezescsápú bogarakra is, már számos adattal gazdagítják a magyar bogárfaunára vonatkozó ismereteinket. A Bakony hegység területén történt coleopterologiai kutatásokat számos szerző foglalta össze az általa vizsgált állatcsoportok kutatási eredményeinek publikálása során. Az egyik legjelentősebb ilyen összefoglaló TÓTH /1973/ bakonyi futóbogár alkatú alapvetése, melyben a szerző ismerteti a hegységben végzett coleopterologiai kutatások előtörténetét 1968-ig. "A Bakony természeti képe" program megindulásától kezdve /1962/ több beszámoló foglalkozik a program egyes szakaszaiban végzett munkával. Igy PAPP JENŐ 1964 és 1968-ban ismerteti az 1964 1967 közötti kutatómunkát, majd TÓTH SÁNDOR 1972, 1979 és 1980-ban az 19681980 közötti időszakét. Az általában kétévenként megtartott BakoBykutató ankétokon az időszerű kutatási témákról összefoglaló előadások hangzanak el, amelyekről a Bakonyi Természettudományi Múzeum sokszorosított ismertetéseket ad ki. A Bakony hegység lemezescsápú bogaraira vonatkozó adatokat először M0CSÁRY /1884/, LOVASSY /1893/ és SCHIFTER /1894/ közölnek cikkeikben, elsősorban a csajkó /Lethrus apterus LAXM./ Keszthely környéki elterjedéséről, valamint a bogár kártékonyságáról. Összefoglaló munka KUTHY DEZSŐ: A Magyar Birodalom Állatvilága - Fauna Regni Hungáriáé 1896-ban megjelent monográfi-