Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

DR. ILOSVAY GYÖRGY: A farkasgyepűi bükkös ökoszisztéma Isopoda-, Chilopoda- és Diplopoda-faunájának ökológiai vizsgálata

került összes példány aktivitását mutatja. (Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy né hány faj esetében olyan kevés példány esett csapdába, hogy évszakos aktivitásukra mesz. szemenő következtetéseket nem lehet levonni.) Az 5. táblázat adataiból kitűnik, hogy az aktivitási csúcsok előfordulásának száma a VI. periódusban a legtöbb (3 év alatt 15 faj). Ezt követi az V. (12 faj) és a VII. (8 faj) intervallum. Érdekes, hogy 1975-ben a különböző fajok aktivitási csúcsai csak a III—VI. időszakban jelentkeztek, 1976-ban és 1977-ben ez a szakasz kibővült a II. és a VII. időszakkal. A téli és a kora tavaszi évszakban egyetlen faj sem mutatott aktivitási csúcsot. 1975 időjárási adatai sajnos nem állnak rendelkezésemre. A II. időszak átlagos középhőmérséklete Farkasgyepűn 1977-ben csaknem 4 °C-al volt magasabb (14,1 °C), mint 1976-ban ( 10,2 °C) ( 1. és 2. ábrák).*Ez is oka lehet annak, hogy e korai évszakban 1977-ben 2 faj is aktivitási csúcsot mutatott. Mikroklimatikus mérések hiányában egyéb összefüggést a fajok aktivitása és a meteorológiai adatok között nem tudtam megállapítani. A 6. táblázat tanúsága szerint csupán egyetlen faj van, melynek aktivitási csúcsai mindhárom évben egyetlen periódusra esik (Heteroporatia bosniense VI. periódus). Megközelítőleg azonos időpontokban mutatott kiemelkedően magas mozgást a Trachelipus ratzeburgi (V. intervallum) és a Polydesmus complanatus (VI. intervallum). A többi faj aktivitási csúcsainak ideje a különböző években eltérő. Néhány faj esetében az aktivitási görbe kétcsúcsú. így például a Polydesmus complanatus mindhárom évben a III. periódusban is mutatott egy-egy alacsonyabb mozgási csúcsot. A dekomponáló fajok aktivitásáról pontosabb képet kaphatunk, ha nemcsak az egyes években, hanem az egyes mintavételi helyeken tapasztalható mozgásokat is összevetjük (lásd: 15. ábra). így például a Protracheoniscus amoenus 1977-ben az összes területen VII. 8. és VIII. 29. között mutatta a legnagyobb mozgást. 1976-ban viszont a III. ,IV., és V. térszíneken X. 25. és XI. 10. között, míg a 90 éves állományban (l-es ter.) VII. 12.—VII. 27. között volt az aktivitás maximuma. A Glomeris hexasticha és a Philoscia sp. esetében pedig egyik évben és egyetlen térszínen sem estek egybe az aktivitási csúcsok. A dekomponáló makrofauna évszakos aktivitását vizsgálva megállapítható, hogy az egyes fajok azonos klimatológiai körülmények között sem mutatnak egyforma mozgási 1. ábra: A páratartalom és a léghőmérséklet alakulása 1976-ban Farkasgyepűn Abb. 1: Die Gastaltung des Feuchtigkeitsgehaltes und die der Lufttemperatur im Jahre 1976 in Farkasgyepű 2. ábra: A páratartalom és a léghőmérséklet alakulása Farkasgyepűn 1977-ben Abb. 2: Die Gastaltung des Feuchtigkeitsgehaltes und die der Lufttemperatur im Jahre 1977 in Farkasgyepű