Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

ESZTERHÁS ISTVÁN: Az Alba-Regia barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja

13. ábra: Biológiai gyűjtés az Alba Regia-barlang F elfedező-ágában Abb. 13. Biologische Einsammlung im Felfedező (Entdecker-) Arm der Alba Regia Höhle dioxid-koncentrációhoz, páratartalomhoz, savanyúbb vizekhez, ionizált légtérhez stb. is alkalmazkodni kell. Az Alba Regia-barlang flórájáról még vajmi keveset tudunk. Feltételezzük, ] ^gy a Chlamydobacteriales rend kemoszintetizáló baktériumai közül néhány megtalál, tó, ezért elkezdtük a barlangi baktérium-csapdázást. A bejárati omladék elején különhoző algák, mohák és gombák találhatók. A fejlettebb fotoszintetizáló növények csak csírastádiumig fejlődnek (KOCSIS, 1980). A barlangi faunát már jobban ismerjük. Az elmúlt öt évben mintegy 4000 egyedet fogtunk be, melyek 120 fajhoz tartozónak bizonyultak (ESTERHÁS 1976, 1977, 1978, 1979, 1980). A gyűjtést egyelő módon és folyadékos csapdákkal (sós, sörös, etilónglikolos) végeztük. Más biológiailag kutatott barlangokkal való összehasonlítás után úgy véljük, hogy az Alba Regia-barlang faunája hozzávetőleg 80%-ban feltárt. A magyarországi barlangok állatfajszám szerinti rangsorában a negyedik helyen áll. A bejárat környéke a fajokban legváltozatosabb biotóp, hisz itt található a legtöbb trogloxén faj, főként a behullott bogarak és betévedt kétszárnyúak közül. A leggyakoribb faj egy fehérhasú púposlégy (Megaselia sp.), idáig 700 körüli egyede került csapdába. Megtalálhatók a barlang szinte minden részén, különösen sok a Ferde-teremben és a Kupola-teremben, de a magas C0

2-tartalmú trogloszférikus zóna járataiban is előfordulnak. Szinte minden pangó víz felületén találhatunk ugróvillásokat, főként az Onychiurus nem képviselőit (Onychiurus sibiricus, 0. rectospiatus). A barlang jól szellőző részeiből 15 fajhoz tartozó atkák sokaságát gyűjtöttük be, főként imágókat, lárvákat csak elvéi ve.