Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

LÁZÁR PÉTER: Adatok Sümeg környéke apróemlős-faunájához bagolyköpet-vizsgálatok alapján

Clethrionomys glareolus Pitymys subierraneus Microtus arvalis Microtus agrestis 'emus sp. Micromys minutus Mus musculus A 2% fölött szereplő fajok összege 91Á7. S faj I 90.6% 6 faj 5. ábra: Az erdei fülesbagoly (Asio otus) táplálékösszetétele Magyarországon (A) és Sümeg környékén (B) Abb. 5: Die Futterzusammensetzung der Waldohreule (Asio otus) in Ungarn (A) und in der Umgebung von Sümeg (B) Sümeg apróemlős-faunájának fő jellemzői — a nagy fajgazdagság és a különböző fauna-elemek erős keveredése —• valószínűleg az egész faunára kiterjeszthetők. A terület állatvilágát szinte egyáltalán nem ismerjük, ezért a fauna behatóbb vizsgálatával, így pl. az apróemlősök nagyarányú esapdázással történő felmérésével igen értékes állatföldrajzi adatokhoz juthatunk. Az apróemlős-fauna megismeréséhez vizsgálataim csupán egy jó alapot nyújtottak, a pontos képhez további tervszerű kutatásokra van szükség. Munkám során Sümeg környékének apróemlős-faunéját vizsgáltam bagolyköpetanalízis alapján. Az anyagot erdei fülesbagoly (Asio otus), gyöngybagoly (Tyto alba) és kis számban kuvik (Athene noctua) tanyahelyein gyűjtöttem 1976—77 telén. A köpetvizsgálat eredményeit néhány csapdázásból és megfigyelésből nyert adattal egészítettem ki. Gyöngy bagoly köpeteiből '.190, erdei bagolyéból 1328, kuvikéból 18 zsákmányállatot határoztam meg. A köpetből 17 meghatározható emlősfaj, továbbá erdei egerek (Apodemus sp.) és egy denevér (Chiroptera) maradványai kerültek elő. Faunisztikai jelentősége a hegyvidéki vízi cickány (Neomys anomalus), a csalitjáró pocok (Microtus agrestis) és a pirók egér (Apodemus agrárius) előkerülésének van. A vizsgálati anyagokban mind a hat hazai cickány faj (Sorocidae) előfordult, és számuk meglepően nagy volt (I. táblázat). Az eredményeket ökológiai szempontból is értékeltem. Az eredmények arra mutatnak, hogy a természetföldrajzi határterület-jellegnek megfelelően az apróemlős-fauna fajgazdag és mennyiségi viszonyai kiegyensúlyozottak (4., 5. ábra). A vizsgált terület állatföldrajzi képe tisztázatlan, ezért behatóbb vizsgálatok elvégzése indokolt. A kérdés mezőgazdasági vonatkozásai miatt indokolt lenne komplex szemléletű ökológiai kutatások folytatása, amelyekre Sümeg környéke természetföldrajzi adottságainál fogva különösen alkalmas. Összefoglalás