Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

ESZTERHÁS ISTVÁN: Az Alba-Regia barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja

1. fázis, fékèni korróziós öregképzódés Z fázis, elsősorban eróziós járaHágifás I fázis, időszakosan aktiv barlangalakulás i—l—I—i—L 4. ábra. Az Alba Regia-barlang járatfejlődése — magyarázó rajz Abb. 4: Die Gangentwicklung der Alba Regia Höhle — Erklärungszeichnung 5. ábra: Az Alba Regia-barlang jellemző szelvény formái — magyarázó rajz Abb. 5: Charakteristische Profilformen der Alba Regia Höhle — Erklärungszeichnung A 65 m hosszú FelfedezŐ-ág 1—2 m széles, általában 2—2,5 rn magas, 20°-os lejtésű folyosó. Oldalfalain és főtéjén bőven találunk cseppkőkérgeződést és sztalaktitokat. A folyosó első harmadánál egy kürtőn az ún. Padlás 4 m-es relatív magasságban levő, 8 m hosszú felső járatába is feljuthatunk. A folyosó második harmadánál és végénél alacsony, 50—60 cm magasságú kitisztított szifon van. Az utóbbiból, a Vizes-szifonból jutunk a Cseppkő - folyosó ba. A Cseppkő-folyosó 28 m hosszú, 2—3 m széles és ugyanilyen magas, 32° lejtésű járat. Eleje kelet felé emelkedő agyagbefolyás mentén széles, lapos végein eltömődött résszé tágul. A főtét itt magas korróziós vakkürtők teszik mozgalmassá. Tovább haladva egy 4 m mély aknát kikerülve a barlang egyik legszebb cseppköves részét láthatjuk meg, melynek központja a Zeusz szíve nevű cseppkőképződmény. A fekün 20—30 cm széles, 1 m mély időszakos patakmeder rágódott be a szálkőbe. A folyosó végén, a jobb oldalban korróziós kürtőt találunk a mennyezetben. Tovább a 10 m-es Cseppkő-kuszodában, majd a 32 m-es 5—6 m széles Ferde-terem ben haladunk. Ebből balra nyílik a 20 m hosszú, 30° emelkedésű Ferde-ág. A Ferde-terem alsó végén, 64 m-es relatív mélységben érjük el az U-szifont, mely a feltárást követő néhány