Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)
DR. RÉZBÁNYAI LÁSZLÓ: Kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján, IV.
hatására itt a legmagasabb az összes cserjeszinti fajok és egyedek részesedése is (főleg lomb + cserje- és gyep •+-cserjeszint), ezzel szemben az átlagosnál jóval alacsonyabb a fatörzsszinti fajoké. A Hg-égős csapdában ezúttal nem tapasztalható a lombkoronaszinti egyedek részesedésének növekedése, mégis jelentősen megnövekedett itt a lombkoronaszinti fajok abszolút száma és részesedése. VII. f táblázat: Az átlagosnál alacsonyabb itt a fenyőn, bükk—gyertyánon és meglepetésre a gyümölcsfákon élő mono-oligofág fajok egyedszáma, ezzel szemben a legmagasabb a nyár—fűzőn élő mono-oligofág fajoké, melynek oka a növényzeti térképvázlatról (17. térkép) világosan leolvasható. Itt a legmagasabb az eddigi csapdahelyek között a nedves réti, vízi növényeken élő egyedek részesedése, és az egyedek száma is csak Sombegyen volt ennél valamivel magasabb. VIII. / táblázat: A három év folyamán az egyes hónapokban a következő fajok érték el dekádonként a legmagasabb dominanciát: III. : O. gothica, C. vaccinii, O. incerta IV. : O. gothica, O. cruda, C. rubricosa V.: C. mendica, E. bistortata, M. pisi, X. ferrugata VI. : R. sericealis, S. lubricipeda, S. menthastri, A. c-nigrum, A. triangulum, S. exclamationis, E. imbecilla, Ch. trigrammica VIL: R. sericealis, T. griseata, S. clathrata, S. lubricipeda, A. triangulum. X. ferrugata, E. pyraliata, H. alsines VIII.: R. sericealis, T. griseata, Ph. filiginosa, A. c-nigrum IX.: T. griseata, Th. decimalis, A. c-nigrum, M. pallens, B. satura X. : C. pennaria, C. vaccinii, T. griseata XI.: O. brumata Feltűnően sokszor szerepel az egyes dekádokban a leggyakoribb fajok között pl. a R. sericealis, T. griseata, O. gothica, C. vaccinii és 0. brumata. Mindhárom évben legalább egyszer az 0. gothica, C. mendica, 0. brumata, T. griseata és Th. decimális. Három faj érte csak el esetenként az abszolút dekád-dominanciát (50% felett): O. gothica (1973. III./3— IV./l), C. pennaria (1972. X./l—2 s= utolsó rajzási év) és 0. brumata (1972. XI.-l—3; IV. f táblázat A gyakoribb fajok átlagos és legmagasabb napi egyedszáma átlag maximum rszám ho> X rszám Fajnév rs CM m m T S 01 H 01 H Ol M H H Ol r-t 01 1. 0.brumata 14 20 6 16 96 28 53 2. O. gothica 10 5 3 15 21 8 96 3. A.c-nigrum 9 1 2 11 1 4 134 A.triangulum 9 2 9 2 29 5. C.vaccinii 7 2 2 15 5 5 75 6. S.exclamât ionis 6 2 1 6 5 3 28 7. Ph.fuliginosa 4 1 2 5 1 5 24 S.lubricipeda 4 1 2 6 4 4 26 O.plecta 4 1 1 5 2 2 23 C.rubricosa 4 1 1 6 4 3 23 M.persicariae 4 1 4 1 14 M.pisi 4 1 1 5 1 2 44 0.cruda 4 2 2 6 6 3 18 0.incerta 4 7 1 3 27 1 10 H.alsinea 4 1 2 5 5 3 17 R.sericealis 4 3 4 4 5 3 17 A.limacodes 4 4 26 j sorszám Faj név átlag maximum j sorszám Faj név 1972-74 1972 1973 1974 Hg 1972 1973 1974 Hg L 18. C.mendica 3 2 2 4 5 4 17 E,imbecilla 3 2 2 4 3 3 8 Th.decimalis 3 2 2 3 7 5 15 0.stabilis 3 2 2 4 4 3 18 0.latruncula 3 1 1 4 1 1 19 H.blanda 3 1 4 1 8 E.candidula 3 2 2 4 4 6 21 H .probosc idali s 3 1 3 3 1 10 16 X.spadicearia 3 1 1 3 1 4 16 S.clathrata 3 1 3 3 1 20 10 C.pennaria 3 3 8 E.defoliaria 3 3 2 3 8 3 17 Az egyes években még legalább maximum napi 10 példányt elérő fajok: D.rubi, H.ambigua, H. tentacularia (1974) és T.griseata (ama ta) (1973).
