Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)
DR. VERESS MÁRTON: Adalékok a Csesznek környéki barlangok klimatológiájához
zete sérült, két bejárattal rendelkeznek, vagy a bejáratuk nagy) alacsony, míg a kevésbé szellőződő barlangok esetében (a barlangok kis bejáratúak, függőleges helyzetűek, vagy összetettebb rendszerek) a páratartalom magas. BALÁZS D. (1969) önálló légáramlással rendelkező nagyobb barlangokat és ilyennel nem rendelkező kisebb, de terjedelmesebb bejáratú barlangokat különböztet meg klimatológiailag. Amíg az előző típusnál a légáramlás az üregrendszer és a környezet közötti légnyomáskülönbség alapján létrejövő légcsere, az utóbbi csoportnál — a különböző feltételek hiánya miatt (MARKO L. 1962) — a külső levegő mozgása terjed tovább a barlangban. KORDOS L. (1970, 1972) a hazai barlangok bejárat utáni szakaszát tanulmányozta klimatológiai szempontból. A mérések alapján elkülönített egy nyáron melegedő szakaszt (0—2 m), majd egy örvénylő szakaszt (2—14 m), ahol a külső és belső levegő ki-be áramlása hőingadozást idéz elő és végül egy 6—14 m-es szakaszt, ahol a levegő hőmérséklete lassan, de fokozatosan emelkedik. Az általunk vizsgált barlangokban huzat, légcsere nem volt tapasztalható. Mindössze két járatban észleltünk némi hőmérséklet-ingadozást, ami kisebb légáramlásra utalhat (feltehetően sérült mennyezet váltotta ki). Az ö—15. jelzésű (ördög-lik) barlangban viszont VASBÁNYAI A. (1935) észlelt huzatot, amely különösen a két szintet elválasztó akna közelében volt számottevő. Több tényező is utal arra közvetetten, hogy az alsó szint az észlelés időpontjában még a felszínre nyílt (VÉRTES GY. L. 1943, VERESS M. 1979). A terület barlangjainak csekély méretéből következik: kicsi a valószínűsége annak, hogy a levegő nyáron a fedőkőzeten keresztül a barlang bejárata felé áramlana. Ezeknél a barlangoknál fennálló klimatológiai viszonyok tanulmányozása érdekében célszerű a változatos morfológiája járatokat úgy csoportosítani, hogy kiszűrjük a klimatológiailag egyedi sajátosságokat mutató járatokat. KORDOS L. (1970) kimutatta az eltérő helyzetű járatok eltérő klimatológiáját. Ezért a Cseresi-zsomboly függőleges aknáját, amely 18,5 °C hőmérséklet-eltéréssel rendelkezik a felszínhez képest, kihagytuk a részletes vizsgálatból. Megjegyzendő, hogy még ez a járat is erőteljesen eltér például léghőmérsékleti szempontból a hozzá hasonló jellegű, de jóval terjedelmesebb, WALKOVSZKY A. (1970) által klimatológiailag vizsgált Vecsembükki-zsombolytól. Ez érthető is, hiszen, hasonlóan a terület többi barlangjához, ez a zsomboly is teljesen légcsere nélküli. PÁSZTHORY V. (1964) például arról számol be, hogy a feltáró kutatást huzamosabb munka után szüneteltetni kellett, mivel a kilehelt széndioxid feltöltötte a járat alját. FODOR I. (1970) vizsgálatai kimutatták, hogy a járatok levegője vertikálisan hőmérsékleti rétegződést mutat, különösen a szűk járatok kürtői. Ezért a vizsgálatokból kimaradtak az ö—15. (hőmérséklet-különbség 13,8 °C) és az ö—28/a. (hőmérsékletkülönbség 13,7 °C) jelzésű barlangok. E két utóbbi barlangban a mérések egyébként is a bejárattól távolabb történtek. Kimaradtak a vizsgálatból azok a járatok is, ahol a kis hőkülönbséget a ferde helyzet (a meleg levegő felfelé áramlása történhet az Ö—32/d. jelzésű barlangnál), vagy a mennyezetek részleges hiánya miatt bekövetkező légáramlás okozza (K—3., K—9., C—2., C—4. jelzésű barlangok). Megjegyzendő, hogy az ö—32/d. jelzésű barlang léghőmérséklete valószínűleg az emberi beavatkozás hatására vette fel mai jellegét, mivel ROSKA M. (1954) kitöltését teljesen kiásatva alaposan megváltoztatta a morfológiáját. Kimaradtak továbbá a Kőmosó szurdokának barlangjai, ahol a barlanggyakoriság kicsi és egyébként is morfológiájuk alapján besorolásuk a vizsgált barlangok körébe bizonytalan (pl. a Km—1. jelzésű barlang kétbejáratú, átmenőbarlang). Néhány barlang esetében a vizsgálatba vételtől technikai okok miatt kellett eltekinteni, mivel egyes, az értékeléshez szükséges adataik hiányoznak (pl. hőmérő távolsága a bejárattól). így végeredményben 32 karsztos, csőszerű és hasadékbarlangban szórványadatmérés, valamint 2 hasadék- és 4 csőszerű barlangban folyamatos mérésekből származó léghőmérsékleti adatok kerülnek feldolgozásra.
