Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

DR. VERESS MÁRTON: Adalékok a Csesznek környéki barlangok klimatológiájához

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 1—1982 ADALÉKOK A CSESZNEK KÖRNYÉKI BARLANGOK KLIMATOLÓGIÁJÁHOZ DR. VERESS MARTON Siófok Abstract: Climatological data were sampled sporadically in 51 caves of the area around Csesznek; in some of the caves serial observations were carried out. The climatological data sampled from 32 carstic caves were graphically evaluated too. The difference in the temperatures obtained from sporadic data were plotted against the distance between the thermometers and the size and shape of the openings of the given cave, on the other hand the data obtained from the serial samplings were plotted against the distance. It was found that the warming up of the air in so-called flat caves with a small opening was caused by heat-conduction, but in the caves with a bigger opening a change ot the air resulted in warming up. Bevezetés 1977. és 1978-as évek nyári hónapjaiban a szerző irányításával a Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport a Csesznek környéki barlangokban klimatológiai méréseket végzett: nagyobb részben hőmérséklet-, kisebb részben légnedvesség-méréseket (1. ábra, I. táblázat). A mérések kettős céllal történtek. Egyrészt a terület barlangkateszteri pályázatához történt anyaggyűjtés, másrészt e terület barlangjainak ilyen jellegű feldolgozására még nem került sor. Alább, elsősorban a terület karsztos barlangjainak hőmérsékleti viszonyaival kívánunk foglalkozni, az összegyűjtött adatok felhasználásával. A Csesznek környéki területen a Zirc-dudari medence és a Cuha patak közötti 300—500 m-es magasságú fennsíkot értjük, amelyet triász dolomit épít fel úgy, hogy e kőzetre keleten eocén, nyugaton dachsteini mészkövek települtek foltokban. Barlangjai zömmel az eocén mészkő—triász dolomit képződmény határ felett (BERTALAN K. 1938, 1955, 1962), de eocén mészkőben keletkeztek. A karsztos eredetű barlangok a kőzethatár felett horizontálisan mozgó víz keveredési korróziójával kioldott üregrendszerének a maradványai, mivel a fennsík bevágódó völgyei az üregrendszer egyes tagjait megsemmisítették, más üregek viszont éppen ezáltal nyíltak a felszínre (VERESS M. 1977 a, 1977 b, 1978, 1979). Ezek a barlangok többnyire, éppen maradvány jellegük következtében rövid, vízszintes, szűk járatok, ahol a szélesség és a magasság közel megegyező (csőszerű barlangok), vagy a magasság dominál (hasadékbarlangok), attól függően, hogy a kialakulásukban melyik földtani adottság játszott nagyobb szerepet. Völgyoldalak sziklás részein általában a medrek felett 5—20 m-es relatív magasságban nyílnak. A Magoshegy oldalában, az ördög-árok, a Kő-árok, a Kőmosó-szurdok és a Cuha-völgy oldalaiban találhatók főleg csoportosan. (1. ábra.) Bár a mérések eltérő időpontokban történtek (a barlangok gyakran különböző magasságban és kitettségben nyílnak a völgyoldalakban), ennek ellenére az egyszerű járatok néhány paraméterének a barlangklímára gyakorolt hatása esetükben jól tanulmányozható. Légnedvesség-észlelés csak szórványmérésként történt. Az így kapott adatok szóródása elég nagy (I. táblázat). Általában a szellőzöttebb (a barlangoknak a mennye-