Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)
DR. KROLOPP ENDRE – DR. VÖRÖS ISTVÁN: Macro-Mammalia és Mollusca maradványok a Mezőlak-Szélmező pusztai tőzegtelepről
POSTCRANIALIS CSONTOK MÉRETEI (mm) SCAPULA 1. 2. 3. 4. 5. 6. őstulok 460 265 32 95 75 73 â 395 236 63 78 70 00 9 — — 68 85 70 02 9 1. hossz, 2. margó dors, hossza, 3. collum scapulae szélessége, 4. angulus articularis szélessége, 5. facies articularis szélessége, 6. facies articularis magassága. HUMERUS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. „Vadszamár" 222+ — 30 68 — 35 65 Őstulok — — 48 105 — 54 100 Gímszarvas — — 30 63 — 39 59 RADIUS „Vadszamár" 285+ 68 35 62 37 21 36 őstulok - - - 94 - — 65 FEMUR Őstulok — 138 — — 75 — — _ _ _ 112 — — 140 TIBIA „Vadszamár" — — 37 60 — 28 40 Gímszarvas — — 27 47 — 22 35 1. hossz ( + = humerus: diaphysis 4- dist. epiph. hossza; radius: prox. epiph. 4- diaphysis hossza), 2. prox. epiph. szélesség, 3. min. diaph. sz., 4. dist. epiph. sz., 5. prox. epiph. mélység, 6. min. diaph. m., 7. dist. epiph m. GALLUS, S. 1939-es ásatásakor a 2. sz. (K-i) kutatóárok csigás rétegének felső részéből csak háziállat, a csigás réteg alsó részéből, illetve az ún. „alsó tőzegrétegből" pedig csak vadállat-csontmaradványok maradtak meg. Mivel az állatcsontanyag nagy része elveszett, így a valódi fajmegoszlást nem ismerhetjük. Az említett — egyébként kronológiai értékű — fajmegoszlást így nem használhatjuk fel a leletegyüttes és a tőzegréteg datálására. A tőzegből előkerült régészeti leletek a késő rézkor — kora bronzkor időszakából származnak (GALLUS, 1942). A vadállatok csontmaradványai azonban a leletegyüttest is, és a tőzegesedést is korábbi időszakra keltezi. Az őstulokkoponyák sculpturája, a szarvcsapok mérete, struktúrája és görbülete, valamint az „Asinus hydruntinus" maradványok a Borealis—Atlantikum elejére; a faunisztikai Körös-szakasz (KRETZOI—VÉRTES, 1965) elejére: a régészeti mezolitikus időszakra datálja a leletegyüttest és a tőzeget is. A vadállatok csontmaradványainak datálását erősíti még meg az a megfigyelés is, hogy a Kárpát-medence holocén időszakának első humiditás maximuma erre az időszakra esik (KORDOS, 1977).
